Szerző: Jánossy Lajos

Aligha túlzó szavak: a magyar költők egyik legkiválóbbja lép pódiumra, amikor a Müpában kigyulladnak a reflektorok. Az idén Aegon-díjjal jutalmazott Takács Zsuzsa érzékeny lírája zenitjére ért az összegyűjtött műveket tartalmazó kötet, A vak remény lapjain. Takács Zsuzsa alkotói építkezése, amely végigkövethető a könyvben, jóllehet nem egyenes vonalúan, de kitérők nélkül, hullámszerűen áradva teremtette meg önnön világtengerét. Dagályaival emelkedve és apályaival aláhullva, dinamikájára, belső ritmusára hagyatkozva a modern és a modern utáni korszak eseményeinek leszünk beavatottjai. Nem kispórolva e helyütt a katarzis eredeti – a megrendülés jegyében fogant – befogadói tapasztalatát. Az összegyűjtött versek kompozíciós panorámája kivételes esély az újraolvasásra. Nem…

Tovább

Hazánkban 1964 óta szokás megünnepelni a költészet napját. Aligha meglepő, hogy ez az ünnep április 11-re, minden idők egyik legjelentősebb és legnépszerűbb magyar költője, József Attila születésnapjára esik. Így aztán a költészet napja, bár hagyománya a Kádár-korszakban gyökerezik, kezdettől hiteles volt – és ma is az. A Müpa a Budapesti Tavaszi Fesztiválon több nemzedék nagy kedvence, a 2018 nyarán 89 évesen elhunyt erdélyi alkotó, Kányádi Sándor életműve előtt tisztelegve emlékezik meg a költészet lélekemelő és életnemesítő művészetéről. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A diktatúrákban az írott szó ereje és jelentősége hatványozott, a rá irányuló figyelem mind a hatalom, mind…

Tovább

A Müpa egymást követő két estjén, bár különböző formában és megközelítésben, de együvé tartozó alkotók kerülnek a középpontba: Petri György és Rakovszky Zsuzsa. Születésük ideje között hét év a különbség, a korabeli kortárs költészetre gyakorolt hatásuk, megérkezésük ideje is ebben különbözik. Petri első kötete 1971-ben, Rakovszkyé 1981-ben jelent meg. Mindkettejük „beköszönése” korszakos jelentőségű, és persze nem szövegkörnyezet és előzmény nélküli. A késő nyugatos magyar líra hosszú történetét lezáró fordulatról szólva négy nevet emel ki e sorok írójának szubjektív értékítélete: Tandori Dezsőét, Petri Györgyét, Oravecz Imréét és Rakovszky Zsuzsáét. A hatvanas évek végétől az egymást követő bemutatkozásoknak ebben a sorrendjében rekonstruálható…

Tovább

Két költő. Az egyik a romantika, a másik az avantgárd képviselője. Ám szerepükben és hatásukban, mi több, attitűdjükben közös a kor szelleme iránti hallatlan fogékonyság; az, hogy a Zeitgeist, a korszellem szavát nem csupán meghallják, hanem alakítják is. Vörösmarty Mihály a nemzet felemelkedésében hisz, Kassák Lajost egy nemzetek feletti, egyenlőségen alapuló közösség reménye élteti. November 12-én Vörösmarty, december 14-én pedig Kassák áll a Vers-estek középpontjában. Száz-százötven éve keletkezett, és a kulturális közösség hagyományformáló önértése által az irodalomkönyvekben és a könyvespolcokon méltó besorolást nyert szövegekkel párbeszédbe lépni nem magától értődő, hanem munkaigényes, egyben elmaradhatatlan vállalkozás. A tradíció főáramába tartozó prózákat, verseket…

Tovább

„Író vagyok, de elsősorban novellistának tartom magam. De sok dolgot csinálok még, írok gasztronómiai esszét, étteremkritikát, forgatókönyvet, szerkesztek irodalmi folyóiratot (HÉVÍZ), könyvet, tanítok, részt veszek felolvasóesteken. A két fő csapás az irodalom és a gasztronómia, ezeket megpróbálom külön kezelni, de ez nem mindig sikerül” – idézzük Cserna-Szabó Andrást. Ebben a néhány sorban felsorolásszerűen, ugyanakkor tüzetesen ad számot pályájáról. A fenti szerteágazó, mégis egy kézben tartott, átjárások hálójába fogott írói birtok, tudásterület tagoltsága, rétegzettsége önmagában megkülönböztető jelleggel bír, olyan sajátossággal, amely Cserna-Szabó Andrást kiemeli és megkülönbözteti kortársai sorában. Mert ha eddigi alkotói életívét felvázoljuk, nem feledkezhetünk meg az irodalomtörténeti tájolás fontosságáról, arról a nézőpontról,…

Tovább

A hetvenes évek prózafordulatát előkészítő és azt megvalósító szerzők névsorában Kornis Mihály szerepe megkerülhetetlen. Az Újhold folyóirat szerzőinek hagyományára, Mándy Iván, Mészöly Miklós és Ottlik Géza epikájára támaszkodó, onnan lendületet vevő Esterházy Péter, Nádas Péter és Lengyel Péter mellett Kornis 1980-as belépője, a Végre élsz című novelláskötet a fent említett írók műveihez mérten kavarta fel, hozta mozgásba és alakította át a nyelvi teret. A szerző életművéhez március 19-én, a Müpában kerülhetünk közelebb.  Kornis Mihály annak a nemzedéknek tagja, amely történelemszemléletével, önértelmezésével, poétikai nézőpontjával bátran parcellázta fel az elbeszélhető idő addig érinthetetlen területeit. A késő realista ábrázolásigény, a tabuk bénította társadalomrajz…

Tovább

Takács Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő, műfordító, tanár 2018 februárjában, a Müpában tartott Pilinszky-estje előtt adott interjút a programmal kapcsolatban. Pilinszky nagyra értékelte a pályakezdő Takács Zsuzsa írásait: „Két vonását emelném ki: hangjának tisztaságát s egyfajta tétovaságát, mely azonban végül sose hagyja eltéríteni magát, s épp bolyongó, kereső célba találásával, megérkezéseivel tölti be sajátos feladatát, térképezi fel a számára rendelt tájakat, másokénál talán omlékonyabb külső és belső vidékeit” – írta a költőnő első verseiről Pilinszky János.  – Milyen körülmények között ismerte meg Pilinszkyt? Milyen benyomást tett önre? – Két évvel a Harmadnapon megjelenése előtt, 1957-­ben találkoztam vele a Petőfi Sándor utcában,…

Tovább

Amikor a Vers-estek a Müpában sorozat következő, Radnóti-epizódjának ajánlásába fog a cikkíró, méltán bizonytalankodik. A klasszicizálódott, az irodalomtörténetben sokszorosan végiggondolt és befogadói, olvasói közegben evidens életművek esetében az a feladat magasodik elé, hogy megpróbáljon néhány nem eredetieskedő, mégis érdemleges mondatot szólni a tárgyalandó szerzőről. Mielőtt erre vállalkozni, az esteket szervező perspektívákra hívja fel a figyelmet. Az eddig létrejött események füzérében első alkalommal Kemény István Ady­összeállításával, majd a Kukorelly Endre­féle Arany-breviáriummal, Parti Nagy Lajos Kosztolányi-válogatásával és a Marno János nézőpontjából újragondolt József Attila­költészettel találkozhattak a magyar irodalom hívei. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az estek mintázata kiadja a szerkesztői szándékot;…

Tovább