Szerző: Jászay Tamás

A Müpa hagyományt teremtett: az épület előtt telente működő Kultúr Kültér mostanra a főváros téli kulturális palettájának egyedi, tömegeket vonzó elemévé vált. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Épületen belül is szeretünk lenni, de 2016 óta minden decemberben a Müpa előtt felépülő sátorban és a korcsolyapályán is érdemes időt tölteni. Könnyűzene, gyerekműsorok, újcirkusz, és persze karácsonyi hangulat: a Kultúr Kültér valóban az egész családnak szól. Szubjektív válogatásunkban a Recirquel tavaly bemutatott, kifejezetten a Müpa Sátorba álmodott Kristály című zenés újcirkusz­-produkcióját soroljuk előre. Mintha egy másik világba lépne a megérkező néző: csillogó jégpáncél, szikrázó hókupacok, és persze cirkuszi rekvizitekre hasonlító, ám…

Műfajok, stílusok és különféle összeállítású együttesek között utazik a tizenegy éves kora óta a cimbalom bűvöletében élő Balogh Kálmán, akit a hangszer jelenéről és jövőjéről is kérdeztünk a december 1-jén tarott Cimbalomgála kapcsán. – Tévedés azt gondolni, hogy a legtöbben nem a hangversenyterembe képzelik a cimbalmot? – Korszakonként eltérő a hangszer megbecsülése. A magyar cimbalom története 1874-ben kezdődött, amikor Schunda Vencel József modern hangszert épített. Ez jelentős szerepet játszott a nemzeti kultúra felélesztésében, emellett alkalmassá vált klasszikus zenei igények kielégítésére is. A „magyar zongora” jelkép lett: a szalonokban arisztokrata hölgyek játszottak rajta, az akkori slágerekből átiratok készültek cimbalomra, a cigánymuzsikusok…

Érdemes-­e üzletelni a sötét oldallal? Hová vezet a felhőszálló Tengerecki Pál útja? Mi dolguk a betlehemezőknek a városi forgatagban? Hasonló kérdésekre keresik a választ a Müpa téli családi és ifjúsági programjai, amikor ismerős történeteket kínálnak újrahangszerelve. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Matinékoncert: Weber: A bűvös vadász Legyen szó az előadó­-művészetek bármely fajtájáról, jelentős kihívás a 3D­-filmeken és szuperhősös mozikon felnövő generációk megszólítása. Gábor Sylvie november 10-én a Matinékoncertek sorozatában rendezi Carl Maria von Webernek az operairodalomban mérföldkőként számon tartott művét, A bűvös vadászt. Számára ez: a megszólítás jelenti a legkomolyabb feladatot. „Az alkotótársakkal olyan kerettörténetbe helyezzük az opera cselekményét,…

A hagyomány ismerete híján a kortárs zene sem tud megszólalni Rácz Zoltán, a Kossuth-díjas Amadinda Ütőegyüttes vezetője szerint, akivel stílusok, műfajok, tevékenységek közötti átjárásokról beszélgettünk. A CAFe Budapest háttéranyagaiért keresse tematikus blogunkat! – 1984-ben alakult az Amadinda. Határsértő gesztus volt ez akkor? – Ma már nem is értem, hogyan mertünk belevágni. Nem voltak hangszerek, nem lehetett kottákhoz jutni, nem volt hol gyakorolni… Egy lapra tettünk fel mindent, amikor egy professzionális ütőhangszeres csoport létrehozásáról döntöttünk. A kezdeti sikerélmények tovább növelték az önbizalmunkat és a hitünket. Messziről indultunk: egy téli koncert után mínusz két fokot mértem a régi mikrobuszunkban. Azt mondtuk, sebaj,…

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben október 7-i áriaestjén az Erkel Színházban idézi fel pályája fő állomásait. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Néhány éve mondta egy interjúban: „Ma minden jóval könnyebben megy, mint két évtizeddel ezelőtt. És hiszem, hogy ennek az az oka, hogy a pályámat jó huszonöt évnyi Mozarttal kezdtem.” Kik azok, akik ma leginkább megfelelnek a hangjának, az érdeklődésének, a személyiségének? – Szerencsés vagyok, mert abba a korba értem, amikor azokat a szerepeket énekelhetem, amelyeket a legjobban kedvelek: II. Fülöp királyt a Don Carlosból,…

Dr. Nest 2018 tavasza óta rendel, és köszöni, remekül van. A pácienseiről ugyanezt már nem mernénk hasonló magabiztossággal kijelenteni… Az előadás ide kattintva követhető élőben. Pszichothriller és újcirkusz? Természetesen: ez a Müpába visszatérő, idén már harmadik alkalommal fellépő német csapat, a Familie Flöz 2018-ban bemutatott, azóta is Európát járó új előadása, a Dr. Nest témája dióhéjban. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az összetéveszthetetlen stílusban fogant, elrajzoltságában is nagyon konkrét zenei és látványvilág, a színészek arcát fedő, egyszerre bizarr és mókás maszkok, a szórakoztatás legősibb, garantáltan mindig és mindenütt beváló formáit kortárs módon újrahasznosító, a csetlés-botlástól a nagy hanyatt eséseken…

Réz András filmesztéta, a Müpa filmműsorainak szerkesztője szerint nem kérdés, hogy létezik-e „olaszság” a filmművészetben: ebben a cikkben Federico Fellini és Paolo Sorrentino művei közé épül híd. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Hol van az olasz film helye a világ filmgyártásában? – Nem merném értékelni az olasz film egészét, már csak azért sem, mert azt sem tudnám, honnan kezdjem. A művészfilmekkel, rétegfilmekkel? Azzal, hogy Luca Guadagnino (Szólíts a neveden) vagy Paolo Sorrentino (A nagy szépség; Ifjúság) hogyan hódított a különböző fesztiválokon, melyikük filmje hány Oscart nyert? Vagy azzal, hogy a 2016-os Que Vado?, ez a nagyon is helyi érdekű…

2018 októberében a Müpa stratégiai együttműködési megállapodást kötött a hibrid hajtású prémium járműveket előállító Lexusszal. Kárpáti Lászlót, a cég magyarországi márkaigazgatóját a megállapodás gyakorlati részletei mellett arról is kérdeztük, melyek a közös pontok az autómárka és Magyarország egyik legismertebb kulturális brandje között. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Milyen előzményei vannak a Lexus kulturális szerepvállalásának? – A márka világszinten is a kultúra elkötelezett támogatója. A Lexus Short Films kezdeményezés keretében fiatal filmrendezők kapnak lehetőséget saját rövidfilmjük elkészítésére, de a Velencei Filmfesztiválnak is egyik főtámogatója a Lexus. A Müpával megkezdett együttműködésünk hosszú folyamat, kölcsönös közeledés és érdeklődés eredménye. A két…

Kell-e, lehet-e újat mondani az élő legendáról, Edita Gruberováról? Szuperlatívuszok sorolása helyett érezzük magunkat kiváltságosnak, hogy februárban két estén újra Budapest vendége volt: egyik legkedvesebb szerepét, Luciát énekelte az Erkel Színházban. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Ő sem tud fejből pontos adatot, de a Lammermoori Lucia címszerepét kétszáznál többször énekelte a világhírű koloratúr szoprán. 1975-ben debütáltam vele Grazban, azóta van velem ez a hősnő. Ez majdnem fél évszázad, az ember életének több mint fele. És közben mennyi minden változik: a test, a gondolkodás, mindaz, amit az életről tudok… Ez mind-mind hat a hangra, a kifejezésmódra. „Donizetti és Bellini zenéje…

„Feketekuytáról” és a száguldó vonatra való felkapaszkodásról is mesélt a Müpa Magazinnak Csík János, a nemrég kerek évfordulót ünneplő Csík Zenekar alapítója és énekes-prímása. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – A Jazzrajongók sorozat következő vendége lesz. Mi köze egymáshoz a népzenének és a jazznek? – A kettő között nagyon szoros a kapcsolat. Az amerikai jazz alapjai az Afrikából jött feketék munkadalaiban keresendők, de a blues, a gospel, sőt a rock and roll gyökereit is itt találjuk. A magyar népzenében is vannak olyan munkadalok, amelyek csak pár szó segítségével adtak egyfajta lüktetést, amitől aztán könnyebben ment a munka. Csépelésnél egy…