Szerző: Papp Tímea

Az Örkény Színház október 24-én mutatja be a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Kiváló dolgozók című előadást, amelyben a társulat tagjai mellett a gondoskodó szakmákban dolgozó civil szereplők lépnek színpadra. A produkció rendezőjével, Boross Martinnal beszélgettünk. – A STEREO AKT-tal készített előadásaid mind egy-egy fontos társadalmi problémára koncentrálnak. Mindegyik ősbemutató, eredeti alkotás, és bár volt, hogy egy regényjelenet inspirálta, de alapvetően valós történetekből indultok ki. Mire szólt Mácsai Pál felkérése? – Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtünk arról beszélgetni, hogy dolgozzunk együtt. Volt más kiindulási alap is, de teljesen nyitottan állt mindenhez, az volt a lényeg, hogy az Örkényben…

A FÉSZEK Galéria közel fél évszázada Budapest egyik legjelentősebb kiállítóhelye, ahol a kiállító művészek friss munkákkal jelentkeznek. A művészklubot igazgató Galambos Tiborral a galéria történetéről, két jelentős művészettörténész vezetőjéről és egy, az épületben található különleges képzőművészeti alkotásról is beszélgettünk. – Októberben még megtekinthető a FÉSZEK Művészklubban a Konecsni György műveiből készült kiállítás, de van egy alkotás, ami kifejezetten ide készült, és az év minden napján látható a Konecsni teremben. Mesélne ennek a történetéről? – Az 50-es évek végén államosították a házat, ami azzal is járt, hogy teljesen kiürítették. A polgári miliőre jellemző értékes bútorokat széthordták – volt, amit később egy…

Jó helyük van ott, Keleten, állítja hittel és meggyőződéssel Asbóth Anikó és Láposi Terka, az idén 45 éves debreceni Vojtina Bábszínház igazgatója és művészeti vezetője. Bár a színházról beszélgettünk, a művészeti területről el-elkalandoztunk a szociológia és a menedzsment témái felé is. – Milyen a Vojtina Bábszínház közönsége? Asbóth Anikó: A debreceniek hagyománytisztelők, erősen lokálpatrióták, ebből következően vigyáznak arra, amit örököltek. Belső igényük van arra, hogy a tradíciót továbbvigye a következő nemzedék. Emellett befogadók, érteni vágyók, és még a formabontó előadásokat is nyitottan nézik. Utat talál hozzájuk a játszószínházi program és az olyan produkciók, mint A szépen szóló pelikánmadár, ugyanakkor kíváncsiak…

A debreceni színház Csokonai Ifjúsági Programjában a kisiskolásoktól a középiskolásokig várják a nézőket színházi nevelési előadásokkal, előadásokhoz kapcsolódó feldolgozó foglalkozásokkal, drámaórákkal, hosszú programokkal és egyéb workshopokkal. A Herkules – A kezdetek című gyerekelőadásról, illetve a CSIP programjában bemutatott Kimondhatatlanról Madák Zsuzsannát, az előadások rendezőjét kérdeztük. – A te munkamódszered abból a szempontból is különleges, hogy nem darabokat, diákoknak, pedagógusoknak ismerős címeket keresel, hanem témákat veszel elő. – Ez az elmúlt évek során így alakult. Egy Herkulesről szóló történet már régóta motoszkált bennem, de mostanra kapott pontos fókuszt, a Kimondhatatlan pedig a színház két művészének az ötletéből jött létre. Wessely Zsófia…

1904. december 17-én született és 1979. október 10-én hunyt el Ladomerszky Margit színművész, aki legnagyobb sikerét G. B. Shaw Warrenné mestersége című darabjában aratta. Színész és szerep páratlanul szerencsés találkozásáról írt a kritika. Warrennét először 36 évesen alakította, és különböző színházakban, más-más rendezésekben, változó partnerekkel pályája során mintegy hatszáz alkalommal játszotta. Az Országos Színészegyesület iskolájának elvégzése után 1924-ben lépett színpadra Székesfehérváron. 1925–26-ban Kaposváron, Szegeden játszott, 1927 és 1929 között Pécsett volt tag, ahol állandó, egy újságíró szerint „szinte eszményi” színpadi partnere volt Jávor Pál. 1929-ben szerződtette a Vígszínház, ahol főleg jellemszerepeket osztottak rá. 1945-ben tagja lett a Pódium Kabarénak, ezt…

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál alatt az irodalom és a városi séták kedvelői Kiss Eszter vezetésével járhatják be a Józsefvárost. A színművésszel a sétaszínházi program mellett más irodalmi kalandozásairól is beszélgettünk. – Irodalmi fókuszú városi sétát először fogsz vezetni, de a Kalandoor nevű honlapról kiderül, hogy az ilyen típusú ismeretterjesztés, az irodalmi kalandozás egyáltalán nem áll távol tőled. – Öt évig éltem Chicagóban, és az ottani magyarok kértek föl először arra, hogy készítsek tematikus irodalmi esteket. Jórészt 1956-ban kivándoroltakról van szó, akik a gyerekeikkel otthon magyarul beszéltek, így a második, sőt esetenként még a harmadik generáció is beszéli a…

„A Kultúrház riportjában a profi Zsótér a koponyájára tolt napszemüvegben teljesen otthonosan, lazán, mint egy XXI. századi művész ült a kanapén.” Forgách András rögzítette a pillanatot a 2006/2007-es évadról szóló összefoglalójában a Jelenkornak. A nagy kapitulációt ha nem is ennyire otthonosan és lazán, de szubjektíven ajánljuk. Kurázsi mama a róla és gyermekeiről szóló Brecht-mű negyedik jelenetében énekli el a dalt a Nagy Kapitulációról. Zsótér Sándor K. mama címmel 2006-ban rendezte meg a darabot az akkori Ascher-Novák zenés színész osztálynak a Rákóczi úti SZFE-épület belső udvarán. A gang és a folyosó játék- és nézőtér is volt, a közönség egyszerre volt szemlélője, befogadója…

A Shakespeare-drámában feszegetett idegenségről, kívülállásról, frusztrációról és frontvonalakról is beszélgettünk az Othello közelgő bemutatója kapcsán a Katona József Színház két művészével, a címszerepet alakító Bányai Kelemen Barnával és a Jagót játszó Kovács Lehellel. Igyekeztünk eltávolodni a magyar valóságtól, de még egy klasszikus kapcsán is nehezen tudtunk szabadulni tőle. – Néhány napja jelent meg Nényei Pál véleményesszéje, ebben írja: „Ha végigfutjuk a budapesti kőszínházak repertoárját, lehangoló kép fogad minket. A kőszínházi rendszerben futó előadások jelentős része újrarendezés vagy – újabban – filmadaptáció; azaz túlnyomórészt kockázatmentesen eladható darabok előadásaival vannak tele a progresszívnek tartott színházaink is. Hiszen milyen kockázatot rejt a 2010-es,…

A StageHive 800.000 forint összdíjazású pályázatára a 2020/2021-es évadban megvalósuló előadó-művészeti projekteket bemutató videóval lehetett jelentkezni. A Mozsár Műhely és a Papageno különdíját az Affér Színház felnőtteknek szóló népmese-fantasyja kapta. A király áldozata című készülő előadásról Kónya Klára író-rendezőt és Kőszegi Judit színészt kérdeztük. A pályázati projekt leírása: Tudtad, hogy a magyar népmesékben az ördögök sokszor segítenek a hősnek megmenteni a világot? Vagy, hogy az a hős, amelyik nem kedves az állatokhoz, biztosan elbukik? Vagy, hogy a királylányok nem egyszer megmentik magukat, sőt, a hőst is a veszedelemtől? A magyar hagyományokhoz való viszony ma egyre ellentmondásosabb, és így egyre…

A KV Társulat szokás szerint merészet húzott: szeptemberben bemutatott előadásuk egy bizonyos R. úr példáján keresztül azt vizsgálja, hogyan válik a banális hétköznapokból személyes pokol. Az előadásról a kéttagú társulat egyik felével, Urbanovits Krisztinával és a rendezővel Ördög Tamással beszélgettünk, akik mindketten játszanak is a produkcióban.  R. úrnak van felesége és gyereke, a családjának van lakása és autója. R. úr a legjobb tudása szerint végzi a munkáját, és minden tőle telhetőt megtesz a családjáért. R. úr szeret nosztalgiázni a régi barátaival, szeret romantikus dalokat hallgatni a feleségével, és szívesen segít a fiának a tanulásban. R. úr igazán elégedett lehet az…