Szerző: Papp Tímea

Bár nem hivatalos, hanem zártkörű volt a Grecsó Krisztián Vera című, Libri-közönségdíjas regényéből készült előadás kőszegi bemutatója, de – kis újságírói túlzással – amint ez megtörtént, azonnal elindulhatott az idei szabadtéri évad. Grisnik Petrával beszélgettünk a próbafolyamatról, az adaptáció kihívásairól, a szinte színháztörténeti premier különlegességéről, és mivel ez mind egybeesett a koronavírus-járvánnyal, a karantén alatt olvasott könyvekről is ejtettünk szót. – Úgy fogalmaztál a premier előtt: „Majdnem bármi lehetséges, mert az ünnep a szívemben van.” Mi valósult meg ebből a bármiből, és hányan láthatták? – A stábon kívül összesen három ember volt a nézőtéren: Grecsó Krisztián, akinek nagyon örültem, hogy…

Ha nincs a koronavírus-járvány, ma tartották volna a pécsi Kodály Központban a Trianon-kantáta ősbemutatóját, amelyet Visky András szövegére komponált Gyöngyösi Levente zeneszerző. Bár a Pannon Filharmonikusok hangversenye elmaradt, az író, költő, dramaturg, színházelméleti szakemberrel korábban, még a darab alakulása közben készített interjúnkat a téma fontossága miatt megosztjuk a Papageno olvasóival. – Ön sok műfajú író, de talán ilyen felkérése még nem volt. Hogyan fogadta a felkérést, és hogyan indult a közös gondolkodás a zeneszerzővel, Gyöngyösi Leventével? – Dolgoztam már zeneszerzőkkel, két operalibrettót is írtam Demény Attilának, egyszer Selmeczi Györggyel is írtunk közösen egy Vasárnapi iskola című, számomra „csupaboldogság” bibliai zenés…

A tánc világnapja alkalmából Táncművészetért kitüntetést kapott Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel beszélgettünk, akinek nem véletlen a műfaj iránti különleges érzékenysége és elkötelezettsége. – Táncművészetért díjat kaptál, jelmeztervezőként, de a színházcsinálást te tánccal kezdted, jóval a jelmeztervezés előtt. – Kicsi koromtól nagyon intenzíven érdekelt a képzőművészet, de közben balettórákra is jártam. Aztán fölvettek a Kisképzőbe, és amikor egy barátnőm elkezdett jazzbalettozni, elkísértem őt, és ottragadtam. Majd jött a felismerés, hogy mindaz, ami számomra fontos – a képzőművészet, az irodalom, a tánc – a színházban egyesül. Annyira erős volt ez bennem, ráadásul lázadó kamasz is voltan, hogy azt gondoltam, ehhez nekem nem kell…

A főváros mértani közepe 1950 óta a kőbányai Martinovics térre esik. Néhány lépésre innen, a kicsinyke Csajkovszkij parkban négy zeneszerző szobrát találjuk. A terület magánparkként eredetileg a Dreher-villához tartozott. 1950 óta közpark, leánykori nevén Kőbányai ifjúsági park volt, 1963-ban keresztelték át. Négy zeneszerző szobra áll itt. A névadó Csajkovszkijé, ami Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1963-as alkotása, Chopiné, ez Konyorcsik János munkája és 1961-ben készült, továbbá a Hűvös László készítette Berliozé – ez egyébként a szobrok közül a legrégebbi, 1959-es – és Liszt Ferencé. A Liszt-szobor története különösen érdekes: Hűvös László művét 1963-ban állították fel, 1998-ban ellopták. Tíz évvel később pótolták, azonban…

A címbeli definíció egyáltalán nem túlzás, a Kőbányai Téglamúzeum tényleg bármikor meglátogatható, ráadásul ingyenes az Újhegy parkban. Ne ijedjenek meg, nem tévedtek el, tényleg egy 70-es években épült lakótelep közepére érkeztek. A sokemeletesek közt azonban egy parkot, egy tavat és atipikus módon máris egy műalkotást pillanthatnak meg, a tavaly elhunyt Varga Imre 1977-es szobrát, ami méreteiben elképesztő, látványában pedig a villanyvezeték alatt különösen vicces. Van, aki szerint villámot szót, van, aki spagettinek nézi az acélhuzalokat, mások cirkuszi mutatványra gyanakszanak, de a profán áldozatbemutató és a láthatatlan pusztatizenkettest lovagló indusztriális csikós is elfogadható válasz arra a kérdésre, mit csinál a majdnem…

A Trafó bekapcsol – szól a szlogen, ami a jelenlegi helyzetben egy újabb szóval egészül ki: otthon. A Take a Seat! online estek március 28-án indulnak Halas Dóra, Nagy Fruzsina és a Soharóza Tabu kollekciójával, valamint egy egészen különleges és elképesztően gyors egyedi fejlesztéssel, amellyel a sorozat címének megfelelően a virtuális valóságban is helyet tudunk foglalni a Trafó nagytermében. A Trafó befogadó színház, a magyar független szcéna egyik legfontosabb játszóhelye, de akkor is a Tűzoltó és a Liliom utca sarkára megyünk, ha azt akarjuk megtudni, mi történik a nagyvilágban. Ennek megfelelően a nagytermet, a klubot, a stúdiót – és persze…

Nem szeretnénk egyáltalán riogatni, ördögöt festeni a falra vagy pánikot kelteni. Egyszerű érdeklődésből fellapoztuk az 1918. őszi lapokat, hogy megtudjuk, milyen intézkedéseket hoztak a spanyoljárvány idején. Tegyük hozzá gyorsan: természetesen egész más okokból pusztított akkor a pandémia, mint ma a koronavírus. 1918 szeptemberében diagnosztizálták a Monarchia területén a spanyolnáthát, ami abban az évben a járvány harmadik, legsúlyosabb hullámát jelentette. Bár a Pesti Napló szeptember 19-i számában olvasható hír szerint dr. Szabó Sándor udvari tanácsos, a főváros tisztifőorvosa úgy nyilatkozott, a járvány megszűntnek tekinthető, tíz nappal később már Bódy Tivadar polgármester nyomatékosan felhívta a város lakóit, hogy vasutakon, villamoson csak szükség…

Az Antonio Draghi partitúra facsimiléjén remekül látszanak a bordó gyöngybetűk: Gli aborti della fretta – Az átkozott sietség. A mű legfőbb érdekessége eredeti bemutatója: 1681. november 18-án Ödenburgban, azaz Sopronban tartották, a pestisjárvány miatt Pozsonyból oda áthelyezett országgyűlés alatt. Azon a diétán választották nádorrá Esterházy Pál herceget, a Harmonia caelestis szerzőjét. A mű ezúttal a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában hallható április 11-én a Kiscelli Múzeumban. Ondřej Macek cseh muzikológus, csembalóművész és karmester Bécsben, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban folytatott kutatásai közben talált rá Antonio Draghi „magyar” művére. A teljességében fennmaradt, komolyabb rekonstrukciót nem igénylő partitúra a zenei gyűjtemény azon részében rejtőzött,…

1902. március 7-én született és 1960. október 3-án hunyt el Timár József színművész. Apja textilmérnöknek szánta, ezért kereskedelmi iskolába küldte. Az érettségit azonban nem műegyetemi, hanem színiakadémiai tanulmányok követték. Színészi diplomát nem szerzett, mert a véletlen úgy hozta, hogy még növendékként, a Nemzeti Színházban egy próbán be kellett ugrania a megbetegedett főszereplő helyére. A színházat igazgató és az előadást rendező Hevesi Sándor pedig úgy gondolta, az elsőéves fiatalembert kisebb szerepekben megnézi tehetségét. Timár alakításai olyan meggyőzőek voltak, hogy hároméves szerződést kapott a Nemzetiben. Végigjárva a szamárlétrát játszott klasszikusokat, Petruchiót, Tybaltot, Mercutiót és Fortinbrast, Lucifert, Mefisztót és kortárs darabokat is. A…

Gaetano Donizetti 1797. november 29-én született és 1848. április 8-án hunyt el Bergamóban. Az észak-olasz városban rövid, kellemes sétán követhetjük végig élete első és utolsó éveinek legfontosabb helyszíneit, amelyek mindegyike a Felsővárosban található.