Szerző: Varga Veronika

„Úgy éreztem, hogy egy teljesen reménytelen vállalkozásba fogok bele, hogy nagyon nehéz lesz. De valahogy úgy alakult, hogy a jó Isten végig segített.” Az Utolsó Óra program megálmodójával és szakmai vezetőjével, Kelemen Lászlóval beszélgettünk. Úgy indultam, hogy kikacagtak, de mindenki egyetértett abban, hogy ezt a projektet kell csinálni. Benne volt a levegőben. Tudtuk, hogy az az idős generáció, akik a II. világháború előtt voltak fiatalok, pillanatok alatt ki fognak halni. Az is látszott, hogy az utánuk következő generáció – a falvak szétverése miatt – már nem tudja ugyanazt, sőt, esetenként sokkal kevesebbet, és amit tudnak, azt is másképp, felhígultan, más…

Az Erdélyben található alsó-vízmelléki Balázstelke népdalait, népzenéjét gazdag dallam- és szövegvilág, élő, természetes előadásmód jellemzi. Az itteni magyarok hagyományaiban hangszerjáték, ének, tánc és táncszó szorosan egybeforrva jelenik meg, amely bármilyen körülmények között kifejeződésre jut, ha alkalom adódik rá. Az Utolsó Óra Program gyűjtései során, amint a hangszeres zenét meghallották a balázstelkiek, stúdiókörülmények között is azonnal mulatozásba fogtak – anélkül, hogy erre külön megkérték volna őket. A Vízmelléki népzene – Balázstelke című Új Pátria lemez a más falvakból Balázstelkére járó zenészek hangszeres repertoárjából azt mutatja be, ami a balázstelkiek éneke vagy tánca kíséreteként jelenik meg. A magyarok és románok Balázstelkén,…

A Fonó Budai Zeneházban január 31-én, Szegeden a Fonó Klubban, február 1-jén, végül Jászberényben február 2-án, a Jászság Népi Együttes székházában egy különleges, de mégis ismerős hangzású mezőségi zenekart hallgathatunk meg. A mocsiak zenéje a belső-mezőségi vonószene kedvelőinek ismerősen csenghet, mivel játékstílusuk és dallamkészletük leginkább a népszerű magyarpalatkai bandáéhoz hasonlítható. A mocsi zenészek a kistáj román lakosságának muzsikáltak, de természetesen repertoárjukban sok magyar eredetű dallam is felcsendül, melyekre a románok is szívesen mulattak és ugyanúgy magukénak, zenei kultúrájuk részének tartják, mint a mezőségi magyarok. A hozzánk érkező zenekarban a gyűjtésen is látható balkezes prímás, Ţuli Carolt játszik majd, aki Magyarszováton…

A Galga vidéke nagyrészt Pest megye területén található, hagyományos kultúráját és annak folytonos alakulását, újulásának tempóját és irányát nagyban befolyásolta Budapest közelsége. A Galga mentiek azért – a főváros falvakra is kiterjedő modernizációs hatása ellenére is -, sokáig megőrizték az erdélyihez vagy más, elzártabb vidékhez képest mindig újszerűbb hagyományaikat. A Galga mente zenéjében sokféle zenei stílus keveredett és vált a hagyomány részévé, mindig megújulva, de jellegzetességeit megtartva. Az új stílus túlsúlya jellemzi ezt a zenei környezetet, melyben a „klasszikus” kis-magyarországi csárdás és verbunkos dallamok a magyar nótákkal, népies műdalokkal keverednek, a vonós bandák játékában pedig mindez egyként vált a hagyomány…

Az Utolsó Óra program gyűjteményéből olyan különleges zenei hagyományokat ismerhetünk meg, melyeket a nagy földrajzi, kulturális és egyszerűen időbeli távolságok miatt sosem vagy csak igen nehezen fedezhetnénk fel mi, magunk. Mindig is titokzatos kérdés volt számomra, hogy mi lehet a híresen vadregényes Gyilkos-tavon túl, Erdélynek azon eldugott, rejtett szegletében, ahol gyakran látni régi román viseletbe öltözött embereket a szocializmus leomlott, leromlott maradékai között, ahol a Balkán levegője már erőteljesebben járja át a mindennapokat, mint az átellenben lévő gyimesi falvakat. Az Új Pátria 11., Gyergyódamuk – Békásszoros című lemezéről bepillantást nyerhetünk a Békás patak környéki régies, falusi kultúra zenei megnyilatkozásaiba. …

Hogy mekkora élet lehet egy olyan kicsi házban, ahol még nekem is le kell húznom a fejem (166 cm), ha be akarok lépni a ferdén vágott ajtón, azt az erdélyi Mezőségen járva tudtam meg igazán, egyik alkalommal a nagysármási Giani Moldovan, a virtuóz balkezes prímás otthonában. Azt pedig, hogy milyen tisztelet és csodálat övezheti a Magyarországról érkező zenészt vagy kutatót, a nagysármási kocsmában tapasztalhattam meg azzal együtt, hogy a ma ott élő muzsikusok már „csak” a cigány és a román nyelvet beszélik, magyarul nem tudnak elődeikkel ellentétben. Az ottani zenészek ereje és temperamentumossága láttán azt is megsejtettem, hogy milyenek lehettek…

A Kalendae Januariae, azaz január elseje mint az év kezdő napja később igen nagy jelentőségre tett szert, elsősorban mint a születő új nap ünnepe.

Az előző bejegyzésben, a gyergyói zene kapcsán megemlítettem Bartók Béla egy híres levelét, a Gyergyó-kilyénfalvi párbeszédet, mely a népzenegyűjtési munka nehézségeiről, akadályairól számol be.

2016. december 6-án Székelyföldről, Gyergyóból érkeznek zenészek a Fonóba, köztük az 1944-es születésű Bartalis Ferenccel, aki már húsz évvel ezelőtt is muzsikált itt, az Utolsó Óra Program gyűjtésén, mely akkor két gyergyói zenekarral készült: a damuki román muzsikusok két hegedű és gardon felállásban játszottak, Gyergyócsomafalváról pedig két magyar hegedűs, cimbalmos, nagybőgős és furulyás érkezett. Gyergyó viszonylagos elzártsága sok ősrégi dallamot őrzött meg – Bartók, Kodály és Molnár Antal gyergyói gyűjtéseihez köthető a pentatónia felfedezése a magyar népzenében –, de olyan népdalokat is megtartott a hangszeres és énekes zenei hagyományban, melyeket Erdély más területein is használtak. Gyergyóban már Bartók Béla is járt,…

A pásztorkultúrában gyökereznek legrégebbi hagyományaink, köztük az a dramatikus táncjáték, melyet a népzenekutatás által az oláh leány tánca vagy az elveszett juhait kereső és sirató pásztor története néven ismerhetünk. Ez az összetett műfaj hangszeres népzenénkben különleges helyet foglal el, elsősorban mint zenei emlék maradt fenn, de meghallgatva nem is nehéz elképzelni azt, hogy valaha nem csak a zene, hanem vele gesztusok és táncelemek együttesen adták a történet ábrázolásának teljes eszköztárát. A juhász elveszett juhainak történetét különféle zenei elemek segítségével ismerhetjük meg. A történéseket rendkívül részletgazdagon és képszerűen ábrázolják a hangszerrel létrehozott effektusok és dallamok, a különböző tempójú részek pedig létrehozzák…