Szerző: (x)

A Magyar Zene Háza már az elkészülte előtt szeretné megmutatni azt a műfaji sokszínűséget, ami meghatározó lesz például a majdani programkínálatában is. A Mindenekelőtt-sorozat ősszel készített folytatásában ismét a legkülönfélébb előadók vállaltak szerepet. Többször olvashatták már, hogy a Magyar Zene Háza több funkciót is magában foglaló intézmény lesz, egyfajta zenei beavató helyként a gazdag magyar zenei hagyományt szeretné közelebb vinni minden hazai és külföldi látogatóhoz, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításaival, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel, szabadtéri koncertekkel. Azonban még jóval azelőtt, hogy elkészülne, a Magyar Zene Háza szeretné megmutatni azt a műfaji…

A Déryné Program – amelynek legfőbb missziója, hogy minőségi színházi kultúrát vigyen művészeti és kulturális szempontból hátrányos és hiányos vidéki helyszínekre – évtizedes harcokra és páratlan kitartásra tekint vissza. A hiánypótló programról, annak keletkezési körülményeiről, Budapest kontra vidék differenciáiról, a program szellemi atyjával, Vidnyánszky Attilával beszélgettünk. – Milyen motivációk merülnek fel a Déryné Program kapcsán? Hogyan született a projekt? – Ennek hosszú, már több mint huszonöt éves előzményei vannak. Amikor a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1993-ben megalakult, azzal szembesültünk, hogy semmit se kaptunk meg abból, amit ígértek, többek között színházépületet sem. Pillanatok alatt kiderült: ha fenn akarjuk tartani…

Megjelent a Binder Trió új lemeze, melynek alaptémáját Bartók Béla Gyermekeknek című zongorára írt népdalgyűjteménye ihlette. Ebben az újabb népdalválogatásban Binder Károly zeneszerző improvizatív elemekkel színesíti Bartók zenéjét. Hangulatokat, karaktereket ábrázol meg olyan kompozitorikus technikákkal, szerkesztési és rendezési elvekkel, melyeket Bartók esszenciálisan érzékeltetett rövid kis darabjaiban. Az új lemezről így nyilatkozott a szerző: „a naturális struktúrákban való gondolkozás során megjelennek a kvart akkordok, a pentaton rendszerek, továbbá a különböző osztinátókra épülő modális skálák (polimodális kromaticizmus), vagy a klasszikus zenéből ismert autentikus és plagális harmóniafordulatok. Mindegyik darab zárt, megszerkesztett formai kereteit kinyitottam. Minden rövid kis darab kibővült egy-egy improvizációs szakasszal, mely…

Izgalmas vállalkozásba fogott a Csík zenekar: még soha nem adott ki olyan lemezt, amely csak feldolgozásokat tartalmazott, ráadásul egy zenekar dalaiból válogatva! 2020-ban azonban ez történt. A dal a miénk című albumukon az LGT kompozícióit muzsikálják abban az erős népzenei motívumokkal átitatott hangzásvilágban, amely annyira jellemző rájuk. Bár a zenekartól nem áll távol a feldolgozások világa, hiszen 2005-ös lemezük óta fel-fel bukkannak átiratok az albumaikon, ez mégis újszerű feladat volt számukra is, hiszen a lemezen végig együtt játszanak az LGT két legendás zenészével, Presser Gáborral és Karácsony Jánossal. „Kicsit finomítottunk néhány korábbi verzión, volt, hogy kicseréltünk egy-egy akkordot. Az anyagot…

Volt szerencsénk magát Resti Kornélt, a rejtélyes irodalmi időutazót kérdezni a róla elnevezett ’eredetimegjelöléssel ellátott’ zenekar legújabb, rádiószínházas projektjéről. Az összművészeti igénnyel, mintegy öt éve koncertező, „Resti Mesék” címmel esteket tartó együttes (Apró Anna – koboz, ének; Lázár Miklós – cselló, vokál; Papp Máté – gitár, ének; Szabó Bence – szólógitár, mandolin) ezúttal is különös kreativitással szórja a kultúrhintőport! – Kornél, honnan jött a zenekar legújabb projektjének ötlete? Miben látod a rádiószínházas műfaj naprakészségét? – Akár retro jellegűnek is hathat egy ilyen műfaj kereteit feszegetni, ám a Resti Kornél zenekar inkább amolyan „retrospekulatív” gesztussal készíti új hanganyagát. Vagyis az együttes…

Idén ünnepelte 30. születésnapját a Budapest Klezmer Band, 2021. január 1-jén 19 órától pedig online újévi koncertre készülnek. A koronavírus járvány miatt az ünnepi koncertek sorban elmaradtak, de a zenekar úgy érzi, nem kezdődhet az újév, klezmer koncert nélkül. A neves zenészek úgy döntöttek, január elsején online hallgatható és nézhető fellépésen muzsikálnak. Így most a rajongók a világ minden tájáról élőben élvezhetik a klezmer muzsikát. A tradicionális zsidó zenét játszó zenekar egyedi hangulatú „szobakoncerttel” köszönti az új esztendőt. Az erre az estére kialakított „koncertszínpadon” igazán lendületes, humorral átszőtt zenei produkciókkal szórakoztatják majd az érdeklődőket. A klezmer zene kedvelői az online…

14 év nem múlik el nyomtalanul, Charlien mégis mintha nem fogna az idő. 14 év koncertezés után most 14 új dalt tartalmazó albummal jelentkezett: A Charlie / Mindenen túl című lemez sugallhatna lezárást, összegzést, melankóliát, ám erről szó sincs! „Tátrai Tibusz szokta viccesen mondani, hogy amíg a közönség nem tanulja meg a dallamokat és a szövegeket, addig ne csináljunk új lemezt.” A dalok most is a szerelemről, zenéről, jókedvről, az utazásról szólnak, vannak gyorsabb tempójúak és kifejezetten funky stílusúak, de latinos beütésű vagy a fúvósokkal megtámogatott bluesos dal is megtalálható közöttük. https://www.youtube.com/watch?v=6tk2LXDZQuE&feature=emb_logo A Mindenen túl tökéletesen illeszkedik az életműbe: a…

Dénes Viktor 2019 szeptemberében mutatkozott be először a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre legismertebb operettjében, a Csárdáskirálynőben. Októberben pedig – immár a társulat tagjaként – újabb Kálmán-remekműben, a Marica grófnőben lépett színpadra. A fiatal színésszel a Csárdáskirálynő online közvetített előadásfelvétele kapcsán ültünk le beszélgetni, az interjúból pedig az is kiderül, hogyan lesz egy, az utóbbi években főként prózai szerepeket játszó színészből táncoskomikus. – Bár zenés színész szakon végeztél a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a pályafutásodat egészen 2019-ig főként prózai szerepek jellemzik. Jelenleg a Budapesti Operettszínház társulatának a tagja vagy, két Kálmán Imre-darabban is láthatnak a nézők. Hogyan jött az életedbe a…

A Dollár Papa Gyermekei társulat Otthon című előadását az alkotók a jelenlegi helyzetben teljesen újragondolták. Otthoni különkiadása a Dogma-filmek stílusában. Nem stream, nem konzerv. Film. Lars von Trier és Thomas Vinterberg 1995-ben adta ki a Dogme-95 manifesztót, amelyben a két dán rendező filmkészítésük alapelveiként a történetet, a színészi munkát, a témaválasztást hangsúlyozták. A hitelesség érdekében „használt” eszköztelenséget, ami a Dollár Papa Gyermekei társulat előadásait is jellemzi. A Dollár Papa-előadásokon gyakran érzi azt az ember, hogy egy Dogma-film forgatásán ül. Bár mindig klasszikus drámákat vesznek elő inspirációként és gyúrják azokat kortárs történetekké, de még a nézőtér világosságából, nagyon kis távolságból figyelve is bizonytalanul…

A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozatában folyamatosan, külső és belső nézőpontból is vizsgáljuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem aktuális helyzetét. Negyedik tematikus beszélgetésünkben a három határon túli magyar nyelvű színművészeti egyetem tanárait kérdeztük arról, hogyan látják az eseményeket. A beszélgetés résztvevői – Béres András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, az intézmény volt rektora és Doktori Iskolájának volt vezetője; Táborosi Margaréta, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója; és Visky András, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára – egyetértettek abban, hogy egy modellváltás nem ördögtől való, de az egyetemi autonómia nem sérülhet egy ilyen folyamatban,…