Bartoli-botránytól a Bartók Világversenyig – heti hírösszefoglaló

Cecilia Bartoli

2019 harminchetedik hetében napról napra beszámoltunk a Bartók Világverseny és Fesztivál eseményeiről, és egy új sorozatunk indult: elkezdtük fellapozni a budai Vár zenei életének krónikáját. A 21. század legjobb filmjei közé válogatták a Saul fiát, Összegyűjtöttünk érdekességeket Pavarotti lemezeiről, a bálnák énekéről, és hírt adtunk arról, hogy egyedülálló barokk kották kerültek elő Sopronból és környékéről.

A hét blogja: Fischer Ádám története

2019. szeptember 9-én ünnepelte 70. születésnapját Fischer Ádám karmester. Ennek alkalmából jelent meg a Zenekar az egész világ című életrajzi kötet Oplatka András tollából. Blogunkban a 288 oldalas könyvből olvashatnak a Papageno olvasói részleteket.

Vannak művészek, akik alkotói szabadságot vesznek ki, mások pedig új pályára lépnek, hogy feltöltődjenek. Hilary Hahn 2019. szeptember 1-jén kezdte meg egyéves szabadságát. Nem hirtelen döntött így az amerikai hegedűművész, az Instagramon arról írt, hogy egy évtizede tervezte ezt az ideiglenes visszavonulást. Februárban adtuk hírül, hogy Daniel Harding elhagyja Párizst és az Orchestre de Paris-t. Akkor szakmai okokra hivatkozott, mára kiderült, a brit karmester egy év szabadságot vesz ki, hogy az Air France pilótájaként dolgozzon.

Hilary Hahn

A hét legnagyobb érdeklődésre számot tartó cikkei Cecilia Bartoli új lemezéhez kapcsolódtak. Az énekesnő legújabb albumán szeretne megemlékezni a 18. század leghíresebeb operaénekesének életéről és karrierjéről. Az album hivatalosan november 8-án kerül forgalomba, de már előrendelhető, és minden bizonnyal nagy is a kereslet iránta.A felvételen Farinelli idősebb testvére, Riccardo Broschi, valamint az énekes tanára és mentora, Nicola Porpora áriái is megszólalnak, akinek az az Alto Giova című műve is hallható a lemezen, melyet kifejezetten Farinelli bátyjának komponált. Eddig semmi különleges nincs a hírben. De ha megnézzük a borítót, mindjárt értik azok az olvasók is, mi a probléma, akiknek elkerülte a figyelmét a sztori.

Ide kapcsolódik:
Cecilia Bartoli új albumán a kasztrált Farinelli bőrébe bújik

Szatmári Róbert is megfogalmazta blogjában a véleményét:

A klasszikus zene masnijaira nézve azonban a legkevésbé sincs egyetértés, pedig éppen oda kellenének. Ennek az okairól már többször szóltam, de most itt egy újabb alkalom, hogy egy szokatlan lemezborító kapcsán végiggondoljuk a jelenséget. Ugyanis a vitatott borítón összesűrítve látható mindaz, ami korunkban ezzel kapcsolatban megfigyelhető, a szimbolikus jelenség vizsgálatra érdemes.

Cecilia Bartoli Farinelli munkásságának szentelt lemeze csak ezután fog a boltok polcaira kerülni, de már most sejteni lehet, hogy hatalmas érdeklődés várható. Egyrészt azért, mert Bartoli kiváló énekes, aki igazi nagyság, hangja, technikája és egyénisége is van, és ismét kedvenc korszaka a téma, kedvenc zenekara a kísérő.”

Természetesen más művészeti ágak felé is kalandoztunk.

Tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket: mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon.

Ide kapcsolódik:
110 év után azonosítottak egy szobortöredéket a Szépművészeti Múzeumban

Pörög az élet a műkereskedelem világában is. Október 3. nemcsak az éppen két éve alapított budapesti Dobossy Aukciósház életében lesz nagy nap, hanem az egész magyar kortárs művészeti és műkereskedelemi színtér számára is: aznap este rendezik meg Londonban az első, kizárólag kortárs magyar képzőművészeti anyagot felvonultató árverést, amelyet ráadásul egy magyarországi árverezőház szervez és rendez. Az árverés helyszíne a Blacks Club, a londoniak egyik kedvelt társasági helye a Soho kellős közepén, alig pár percnyi sétára a Piccadilly Circustól, ahol rendszeresen rendeznek kiállításokat, művészeti programokat. A londoni „bemutatkozásra” a különleges alkalomhoz illően valóban komoly anyagot válogattak össze Dobossyék, ezt cikkünkből megismerhetik.

Maurer Dóra: Quasi-kép, töredék (1986) – fotó: Perness Norbert

És ha ez nem adna elég okot a nemzeti büszkeségre, néhány napja lett nyilvános a hír, miszerint a világ jelenlegi legnagyobb magán műkereskedelmi hálózatát működtető Gagosian Gallery felveszi az általa forgalmazott művészek közé a magyarországi születésű, de 1949-től élete végéig Párizsban élt Hantaï Simont is, és ezt a „képviseletet” egy nagy, több hónapon át tartó kiállítással indítják a francia fővárosban. Hantaï már eddig is az egyik legkeresettebb magyar (származású) alkotó volt a világ műkereskedelmében, de a jövőben Gagosian közreműködése révén várhatóan még magasabbra szárnyalhatnak a piaci sikerei.

Ide kapcsolódik:
Befolyásos párizsi galéria figyelt fel a magyar születésű Hantaï Simon munkáira