Európa pereméről észrevétlenül kerültek a kultúra élvonalába

Ha zenekedvelőként Lettországról kérdeznek, feltehetően Mariss Jansons karmester, vagy Elīna Garanča kiváló mezzoszoprán neve ugrik be először, a Wagner rajongók pedig valószínűleg megemlítik, hogy a mester zeneigazgató volt a fővárosban, Rigában.

A balettben jártasak figyelmeztethetnek, hogy orosz neve ellenére, a tánc fenegyereke, Mihail Barisnyikov, noha csak nemrég kapott állampolgárságot, mégiscsak a mai Lettország területén született. Méghozzá abban a Rigában, amelynek története során egészen rövid időszakokra jutott csak ki a függetlenségből. A német, lengyel, svéd és orosz hatások ugyanakkor olyan kulturális sokszínűséget alakítottak ki országszerte, amiből az egyik legkülönlegesebb és legarchaikusabb európai nyelvét beszélő, napjainkban is identitását kutató, önmagára ébredő Lettország csak profitálni tud.

A CAFe Budapesten zárul Eötvös Péter nemzetközi mesterkurzusa

Ez előtt a sokoldalú, az európai fejlődésen belüli sajátos útkeresés előtt hajt fejet a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál akkor, amikor Észtországot, Litvániát és Lettországot állítja idei programjainak középpontjába. Ha a balti kamarazenéről beszélünk a hazánkban is rendszeresen fellépő Litván Kamarazenekart, vagy a Gidon Kremer által fémjelzett Kremerata Balticat nem kell bemutatni, és itt van egy fiatal együttes, amelynek tagjai bár a barokk és a klasszika választékos stílusán nevelkedtek, már a kezdetektől elkötelezettek a modern zene iránt.

Keresse a CAFe Budapest háttéranyagait ide kattintva, a nyitókoncertre pedig itt válthatja meg jegyét.

A Sinfonietta Rīga 2006-ban jött létre, azzal a nem titkolt szándékkel, hogy a rendkívül virulens és gazdag, világszerte csodált balti kortárs muzsikának szenteljék mindennapjaikat. Elképzeléseiket, zenei felfogásukat, erőfeszítéseiket számos elismerés nyugtázza, többek között egy Grammy-díj is, amit annak az Arvo Pärt-műnek az előadása érdemelt ki, ami Tõnu Kaljuste észt dirigens nevéhez fűződik. Az elismerésben részesült, Ádám siratója című alkotásban a kamaraformáció mellett olyan balti együttesek szerepeltek, mint az Észt Filharmónia Kamarakórusa, a Tallinni Kamarazenekar, a Lett Rádió kórusa és a Vox Clamantis énekegyüttes.

A felvételt a BBC 2013 januárjában a hónap felvételének is megválasztotta.

A Sinfonietta Rīga október 5-i budapesti műsorán a lett Pēteris Vasks monumentális II. csellóversenye nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy végigkövesse az emberi élet nagy misztériumát a születéstől a halálig. A darabot, ami magyarországi bemutatóként hangzik el a világhírű lett zeneszerző a hazánkban is népszerű Sol Gabetta számára írta, a koncerten pedig Kristaps Bergs játssza majd a szólót, aki abból a bécsi mesteriskolából került ki, amelynek vezetője immár Várdai István gordonkaművész.

Várdai István lesz Heinrich Schiff utódja Bécsben

A koncerten felcsendül még Andris Dzenītis, Erkki-Sven Tüür és Elis Vesik egy-egy alkotása is, amelyek mind abból a nyitottságból merítenek, ami a balti államokat észrevétlenül Európa pereméről egyre inkább a mainstream kultúra élvonalába emeli, hogy ne is beszéljünk arról a két, Jānis Joņevs és Nora Ikstena a rendszerváltás átmeneti nehézségeit bemutató szépirodalmi alkotásáról, amelyik néhány hónapja már magyarul is olvashatók.