Szerző: Kocsis Katalin

A Rákóczi út és a Garay utca által határolt háromszögben, a Rákóczi útról megközelíthetően áll Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a hozzá épült minaret. A 16. század második felében emelt együttes a legépebben megmaradt magyarországi török egyházi építmény. A négyzet alaprajzú dzsámi kupolája kívül nyolcszögű, belül kör keresztmetszetű dobon ül. Az épület falát szimmetrikusan elhelyezkedő szamárhátíves ablakok tagolják. Azért sorolhatjuk be a zenei emlékhelyek közé, mert a dzsámihoz a török időkben derviskolostor és főiskola is tartozott. Ez egyike volt a Pécsen található hat török kolostornak, ám Evlia Cselebi (1611-1687) török világutazó szerint valamennyi közül a legkiválóbb és legjelesebb. Ő az…

A kis Sankt Gilgen a Salzkammergut egyik gyöngyszeme a Wolfgangsee partján, Salzburgtól körülbelül 40 kilométerre. Szinte majdnem a tóparton, a kikötő közelében tekintélyes egyemeletes ház áll: egykor érseki elöljáróság volt (Sankt Gilgen is a salzburgi érsekséghez tartozott). Az épület révén, amely egyébként a legelső manzardos ház volt Salzburg tartományban, a település büszkén viseli a „Mozartdorf” (Mozart-falu) rangot. A nagy Wolfgang Amadeus három közeli családtagja élt egykor a településen, és pontosan ebben a házban, bár maga Mozart soha nem fordult meg itt. Időben az első rokon anyai nagyapja, Wolfgang Nikolaus Pertl. 1712-ben őt nevezte ki itteni „helytartójának” az érsekség. Mivel az…

Az épület 1952-től 1969-ben bekövetkezett haláláig Szabó Ferenc (1902–1969) zeneszerző villája volt, aki Kossuth-díja mellé kapta meg használati jogát. Ettől kezdve Fonyód nagy szerepet játszott életében. Feleségével rendszeresen itt töltötték a nyarakat, kora tavasztól késő őszig. A zeneszerző Szabó című, visszaemlékezésekből szerkesztett kötetben itteni életmódjáról is olvashatunk. Eszerint minden délelőtt rendszeresen komponált. Sokat olvasott, mellette környezete rábeszélte a horgászatra, amit nagyon megszeretett. Egy ottani horgász, Gyimesi Imre mesélte, hogy „délután három óra körül volt az az idő, amikor meg szokott érkezni, ez olyan rendszeres, olyan beütemezett volt, akkor tudtuk mi többi horgászok, hogy három óra van, hogy a tanár úr…

Busseto alig 7000 lakosú kisváros a Pó síkságon, Parma közelében. Világhírét Verdinek köszönheti, aki a közelben született, majd Bussetóban nevelkedett, s egész életében ragaszkodott az olasz csizmának ehhez az éppen legjellegtelenebb fertályához. A kisvárost átszelő főutca Róma nevét viseli. Jellegzetes palazzók követik egymást, köztük Verdi életének számos színhelye: itt van az iskolaépület, ahova járt, jótevőjének, későbbi apósának a háza, ahol már jártunk a bloggal, és itt a saját későbbi lakásának helyet adó palazzo. Így a Maestro gyermekéveitől idős koráig sokat koptatta a via Roma köveit, amelynek egy egészen különleges, egyedi épületébe látogatunk ma el. Ez egy történelmi élelmiszer- és fűszerüzlet.…

Háromemeletes, belső udvaros eklektikus bérház a József Attila utca és a Dorottya utca sarkán. Itt lakott Mosonyi Mihály, és 1870 őszén itteni lakásán hunyt el. Az épület akkori címe Fürdő utca 1. volt. Hogy mikortól élt benne Mosonyi, ma már valószínűleg kideríthetetlen. A Moson megyéből, szegény családból származó, magát autodidakta módon, vasszorgalommal muzsikussá képező Mosonyi (eredeti nevén Brand Mihály) 1842-ben költözött Pestre. Itt csakhamar bekerült az akkor felfutó zenei élet vérkeringésébe. Ekkor komponált műveit még a klasszicizmusból romantikába hajló német stílus jegyei jellemezték. Az 1850-es évek második felében, Liszt Esztergomi miséjének hatására vált — ahogy ő fogalmazott — „Saulusból Paulussá”,…

Magyarország egyik legközismertebb látnivalójának, a Hősök kapujának helyén a 14. századból származó Alsó-kaputorony állt. Másik nevén Déli városkapunak is emlegették. A történelmi időkben innét hangzott fel a többféle funkciót is betöltő toronyzene. A régi, a mostaninál zömökebb torony a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. Az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint déli, Városház utca felőli homlokzatát a szenátus megbízásából készült freskó díszítette, középen kálvária-jelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János festette. Az innét felhangzó toronyzene szokásának meghonosítása gróf Nádasdy Tamásnak köszönhető. A Wesselényi-összeesküvésben…

A patinás fürdőváros, Bad Ischl központi részében áll a klasszicista Villa Vielweib, amely Oscar Straus (1870-1954) zeneszerző egykori lakhelyeként közismert. Mint emléktáblája tudósít, Oscar Straus — aki Straussnak született, de vezetéknevét egy s-sel megrövidítette, hogy ne lehessen összekeverni a Strauss-dinasztia tagjaival — 1876-ban, azaz gyerekkorában jár először Ischlben, s aztán a fürdőhely egyik leghűségesebb híve maradt. Igaz, közben kénytelen volt emigrációban élni, bár Lehár komoly riválisává vált a bécsi operett világában. De származása miatt az Anschluss után először Párizsba, majd Amerikába, Hollywoodba ment. Csak a háború után tért vissza hazájába, Bad Ischlben telepedett le. Így ebben a villában már idősen,…

Folytassuk a horpácsi Széchényi-kastély zenetörténetét. Az első rész főszereplője a sokoldalú Mátray Gábor volt, akit az első magyar zenetörténésznek is mondhatunk. Ma időben egy nemzedéket lépünk előre: Az 1870-es években, amikor Széchényi Imre (Széchényi Lajos fia, Széchenyi István unokaöccse), a későbbi berlini nagykövet volt Horpács ura, Liszt Ferenc többször járt vendégként a kastélyban. Mint legutóbb olvashattuk, apja magas hivatalt viselt Bécsben az udvarnál: ő volt Zsófia főhercegnő udvarmestere. Így Imre gyakorlatilag együtt nőtt fel Zsófia fiaival, Ferenc Józseffel és Miksával, a későbbi osztrák, illetve mexikói császárral. Húszéves korára, amikor diplomáciai szolgálatba lépett, öt nyelven beszélt, kitűnően zongorázott, sőt komponált is.…

A Soprontól délre fekvő Horpács falu a 18. században került a Széchényi család birtokába. A mai kastély helyén eredetileg földszintes épület állott, amelyre az 1800-as évek elején a nagycenki kastélyt is továbbépítő Széchényi Ferenc húzatott manzárdtetős emeletet, s ekkor létesítették körülötte a szép parkot. Az épületet a század közepén tovább bővítették, így ma klasszicista stílusjegyei a meghatározóak. Északi homlokzatát a timpanonnal lezárt középrizalit uralja, a park a déli oldalához csatlakozik. Története során az épületben számos ismert személyiség megfordult. Széchényi Ferenc titkáraként dolgozott itt az 1780-as évek végén Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja, az 1893-as hadgyakorlat idején pedig II.…

A múlt héten már jártunk ebben az utcában, Koncz János hegedűművész szülőházánál. Ma egy másik hegedűs-házhoz látogatunk, mely a 47. számot viseli. Az egyemeletes házat tulajdonosa, Szende László építészmérnök tervezte családi otthonának, 1929/30-ban épült fel. 1944-ig itt élt Bárdos Alice (1896-1944) hegedűművész, aki 1922-ben ment feleségül Szende Lászlóhoz. A férj nemcsak kitűnő, a kor legmodernebb törekvéseit képviselő építész volt, hanem zenekritikusként, ismeretterjesztőként is fontos szerepet vállalt Szombathely életében, valamint szervezte felesége Szombathelyen kívüli fellépéseit. A házaspárnak két fia született: 1925-ben Mihály, 1929-ben György. Házuk földszintjén tervezője két összenyitható szobát alakított ki, ami a házimuzsikálás ideális terét biztosította számukra. Berendezéséről sajnos…