Szerző: Papp Tímea

Rufus Wainwright a klasszikus operák nagy rajongója, kortárs szerzőként pedig kicsit szégyelli, hogy a kortárs műveket kevésbé ismeri. És mint színházi műfajjal sem tud betelni, ha operát néz, ugyanis tobzódhat az örömökben: figyelhet a zenére, a történetre, az énekesekre, a díszletre, a jelmezre. Az énekes-dalszerző három éve koncertezett Budapesten, ma este első, 2007-es operájával, a Prima Donnával indul az Armel Opera Fesztivál. – Egy alkalommal Elton John a legnagyobb élő énekes-zeneszerzőnek nevezett. Milyen érzés annak lenni? – (Nagyot nevet.) Sok-sok évvel mondta ezt rólam… és hát igazán azóta senki nem szállt versenybe velem. Remélem, azóta ez még mindig áll! De…

Jó napot kívánok, presszókávé, hétfő, kedd, szerda, török, görög – ha ennyi magyar szó nem lenne elég, a Budapesti Wagner-napok Rienzijét vezénylő karmester, Sebastian Weigle még a frissen tanult Gyöngyvér név jelentését is elmagyarázza. – Az opera nemzetközi világ, de honnan a magyartudás? –  Hát ezt azért még nem nevezném magyartudásnak… sajnos. Nagyon tetszik a nyelv dallama, a ritmusa, bárcsak beszélném! Ami rám ragadt, az azért van, mert körülbelül hússzor jártam Magyarországon még zenészként és turistaként. Budapestet nagyon szeretem, gyönyörű város, rengeteg felfedeznivalóval, tegnap például Budán voltam, nem jut eszembe az étterem neve, de remek hely, ráadásul Bauhaus-épületek vannak a…

A kiváló mezzoszoprán és a Budapesti Vonósok Kamarazenekara ingyenes hangversenyt ad június 16-án, pénteken, 20 órai kezdettel a Zeneakadémia előtt. A terézvárosi szabadtéri koncerten részlet hangzik el Johann Michael Haydn Notturno című művéből, amelyet Mozart Ombra felice kezdetű koncertáriája és Tóth Péter Lorca-sanzonjai követnek. A Mónár Anna című székely népballadát Kodály Zoltán feldolgozásában mutatják be, tisztelegve a fél évszázada elhunyt zeneszerző emléke és életműve előtt. Az est Weiner Leó Divertimentójával zárul. Ezt követően a Zeneakadémia homlokzatára Lévay Jenő és Gutema Dávid képzőművészek által készített videoinstallációkat vetítenek, amelyek Kodály Zoltán Epigrammák, illetve Esti dal című darabjaira készültek, továbbá látható lesz az Amon Tobin & Metropolitan Orchestra…

Furcsa intézmény a bécsi Haus der Musik: Otto Nicolai egykori háza stílszerűen egyszerre majdnem klasszikus múzeum és a kipróbálható, megtapasztalható zenei csodák palotája. Az előcsarnokban kipróbálható hangversenyzongora fogad – bár szólni kell a személyzetnek, ha valaki oda szeretne ülni a billentyűk elé -, az első emeletre pedig zenélő lépcsőkön mehet fel az ember. Ott a Bécsi Filharmonikusok történetét követheti végig megalapításuktól a mai napig, jórészt informatív, rengeteg adatot tartalmazó tablókon. A betűket szerencsére oldják a tárlók, amelyekben Pfitzner Palestrinájának partitúrája, különböző karmesterek pálcái vagy épp Mahler az 1900-as párizsi világkiállításról hazaküldött sapkája látható. Továbbá be lehet menni a zenekaralapító Otto…

A lépcsőfordulóban az André Chenier-ben hordott jelmeze 1981-ből, a bejáratnál két és három dimenzót egymásba játszatva az 1991-es Otello előadásfotója, előtte a Staatsoper kelléktárából kikért, a produkcióban használt kard.  Bécs Plácido Domingót ünnepli. A spanyol tenor ötven éve tartó osztrák fővárosbeli karrierjét ünnepli az Osztrák Színházi Múzeum (Theatermuseum) május 17-én megnyílt, 2018. január 8-ig látható kiállítása. Plácido Domingo 1967. május 19-én, Don Carlosként lépett először bécsi operaszínpadra, azóta pedig számos alkalommal járt itt hivatalos ügyből kifolyólag – a számosság listája szintén a bejáratnál böngészhető végig -, legtöbbször a Staatsoper vagy a Theater an der Wien produkcióiban fellépve – 30 szerepben,…

Emanuel Gat különleges utat járt be: először zenét tanult, karmesternek készült, aztán 23 évesen táncolni kezdett, három évvel később pedig elkészítette első koreográfiáját. Azóta a világ táncszínpadainak és a Trafónak is visszatérő vendége.  Emanuel Gat első önálló koreográfiáját Bach zenéjére készítette 1994-ben. Saját társulatát 2004-ben alapította, miután a gázai övezet közeléből Franciaországba költözött. A magyar közönség több munkáját is láthatta már, amelyek kapcsán betekintést adott munkamódszerébe, világlátásába. A koreográfus a SACRE eredeti változatával, a Sacre du printemps (Tavaszi áldozat) előadással robbant be a köztudatba. A produkcióban forró salsa keveredik komolyzenei pompával, összjátékuk pedig megmutatja Stravinsky legmaibb arcát. A Trafóban 2009-ben a Tavaszi áldozat mellett a Téli utazással mutatkozott be, majd 2010-ben megint…

Bíró Bence 2015-ben végzett színházi dramaturg szakon. Dolgozott klasszikus drámákon és írt előadásszövegeket színészi improvizációk alapján. Állandó alkotótársa kortársainak és rendszeres közreműködő Schilling Árpád nemzetközi projektjeiben. Amikor találkozunk, nagyjából másfél napot tölt itthon egy Temesvár-Arad-Zombor koprodukcióból hazautazva. – Annyira nem vagy régen a pályán, hogy ne kezdjük az elejétől, onnan, miért épp a dramaturg szakra felvételiztél. – Színházzal akartam foglalkozni. 2006-ban láttam a Katonában Ascher Tamás Ivanovját, azon kattantam be. Ültem a 11. sorban, és úgy lett vége a felvonásnak, hogy Fekete Ernő csókolózott Jordán Adéllal, Tóth Ildi berohant, elcsúszott – azóta se tudom, hogy véletlenül vagy direkt – Ernő…

A legendás népzenész és kutató, Halmos Béla emlékére két díjat alapítottak, amelyeket a táncház napja eseménysorozat zárókoncertjén adtak át. A kitüntetettek: Nyitrai Tamás és dr. Simoncsics János. A Halmos Béla-vándordíjat olyan aktív, táncházakat muzsikáló, 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó muzsikus kaphatja, aki határokon is átívelő, elkötelezett munkásságot folytat, élénk kapcsolata van a határon túli magyar közösségekkel. A vándordíj: Barbarossa János – Halmos Bélának készített – mesterhegedűjének használata egy éven keresztül. A vándordíj mellett a Hagyományok Háza a következő évadban koncertlehetőséget biztosít az új díjazottnak a hangszer bemutatására, aki a gálán való fellépéssel búcsúzik a hangszertől. A kuratórium…

Kálmán Eszter a jelenlegi magyar színházi élet egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb és legegyénibb látásmódú alkotója. Látványt tervez, és rendez – előbbit kőszínházi és független produkciókban is, utóbbit kizárólag struktúrán kívül. A Staféta Pályázaton nyertes munkája, A tó a Trafó-beli bemutató után a Jurányi Házban került repertoárra. – Ha valaki az eddigi rendezéseid bemutatójáról lemaradt, elég kis esélye volt, hogy megnézhesse a darabot. Körülbelül úgy, mint a kortárs táncelőadások esetében. A tó viszont szerencsére egész más eset. Bemutattátok, volt belőle második előadás, aztán harmadik, aztán egyszer csak azt lehetett észrevenni, hogy hónapról hónapra ott van a műsorban. Szerinted miért? Konformistább lettél az…

És ezzel az indokkal már fel is mentette A cigánybáró 1885. október 24-i, Theater an der Wien-beli premierje után a Neue Freie Presse újságírója ifj. Johann Strausst a „zenés kiegyezés”, a „delegációs operett” meseszövését illető kifogásokért. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet című lapban Jókai Mór Saffi című novellájának első része. Az 1742-ben, a Bánságban zajló történet nagypolitikai hátteréül a Habsburgok oldalára átálló és Mária Teréziát védelmező magyarok története szolgál. A kiegyezéspárti Jókai természetesen ezt a munkáját ajánlotta ifj. Johann Strauss figyelmébe, amikor a komponista Pestre utazott, hogy személyesen vezényelje…