Szerző: Papp Tímea

Zerkovitz Béla operettjéből kölcsönözte címét a Fiumei úti temető új ingyenes sétája. Természetesen másfél óra nem elég arra, hogy minden itt nyugvó muzsikus sírját felkeressük és róluk megemlékezzünk, de azoknak a művészeknek az életútja, akiknek nyughelyét a séta megállószerűen érinti, kultúrtörténeti kalandozásnak is beillik, és számos érdekességet tartogat. Az 1849. április 1-jén megnyitott Kerepesi úti temetőt a főváros 1885-ben dísztemetővé tette, határozatilag elrendelve azt is, hogy ingyenes temetés és díszszírhely illesse a rossz anyagi körülmények között vagy hozzátartozó nélkül elhunyt tudósokat, művészeket. Az elmúlt közel 170 év alatt organikusan és rendeletileg is nemzeti pantheonná vált a ma már Fiumei úti…

„Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt.” Ödön von Horváth így határozta meg származását. A 80 éve elhunyt drámaírónak szenteli új időszakos kiállítását az Osztrák Színházi Múzeum. A tárlat triptichonszerűen három darab és három enteriőr köré épül. A Lobkowitz-palota alsó szintjének összes terét elfoglalja a kiállítás. Terét, és nem termét, mert a nyitott udvarban két korabeli, épp kilengésben levő – természetesen rögzített – hajóhintát állítottak fel, az épület egyik falát egy hatalmas Zeppelin-molinó borítja, a kép alatt a Kasimir és Karoline egyik részlete, egy kisebb hangszóróból…

Generációk nőttek fel Kemény Henrik Vitéz László-történetein. A piros sapkás, az ördögöt mindig legyőző, a világ rendjét nagymamucikája palacsintasütőjével helyére állító fiatalember ma is nagyon virgonc, amiről a Szentendrei Nyár és a Művészetek Völgye közönsége is meggyőződhet a legfiatalabb bábos generációt képviselő Barna Zsombor jóvoltából. Barna Zsombor 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Budapest Bábszínház tagja, ahol játszik gyereknek (Bambi, A csillagszemű juhász, Gingalló, Háry János, Misi mókus vándorúton, Mit keresett Jakab az ágy alatt?) és felnőtteknek is (A képzelt beteg, A vihar). A Vitéz László menyecskét keres egyetemi vizsgából nőtt előadássá. Vendégként látható az Egy, kettő, három…

A Strauss család élete a Leopoldstadthoz kötődött. Amikor hozzácsatolták Nagy-Bécshez, egészen megváltozott a városrész, a Praterstrasse a Praterhoz vezető vadászútvonal helyett az 1850-es évekre mondén, elegáns bulvár lett, ahol üzletek, kávéházak, színházak álltak egymás mellett, 1868-ban pedig elindult a lóvasút is. Itt, az 54. szám alatti ház egyik lakásában élt 1863 és 1870 között ifjabb Johann Strauss. Sem a ház, sem a lakás nem hivalkodó, nem magamutogató, érezhető, hogy az építtető és a lakók is tisztában voltak a társadalmi pozíció megkövetelte ízléssel. Pontosan ilyen az itt helyet kapott múzeum is, aminek informativitása és a kurátorok humora miatt még azt is elnézi az…

Bécs belvárosától körülbelül negyven percre van a 19. került, Heiligenstadt. Jóval domborúbb vidék, mint a központ, láthatóan sok a zöld. Elegáns épületek a közelmúltból, apróbb házak évszázadokkal ezelőttről. A Probusgasse 6 is ez utóbbiak közé tartozik, ahol az új Beethovennek szentelt múzeum megnyílt. Csöndes mellékutca, aprócska, egyemeletes épület. Az udvar macskaköves, közepén hatalmas fa, hátul kert. Ha nem is pontosan így nézett ki a 18-19. század fordulóján, teljesen érthető, miért költözött erre a környékre Beethoven. Egy ilyen helyen tényleg remélhette a gyógyulást. Az új múzeum kronologikusan és tematikusan követi végig Beethoven bécsi életét 1787-es látogatásától, 1792-es letelepedésétől követően. Társadalmi és…

Ön egy bécsi kiruccanást tervező Beethoven- és Schubert-rajongó? Akkor ezekre az emlékhelyekre csak akkor menjen, ha 19 év alatti, vagy a hónap első vasárnapja van, különben fölöslegesen dob ki 8-10 eurót! Ennyi ugyanis teljes és kedvezményes áron a Pasqualati-házba és a Schubert szülőházába szóló belépő, 19 év alattiaknak és a hónap első vasárnapján ingyenes a látogatás. Cserébe viszont azon kívül, hogy elmondhatjuk, ott jártunk, ahol kedvenceink éltek, semmi többet nem kapunk. A múzeumokat illető 21. századi mércével tekintve semmiképp. Egy kicsi és egy még kisebb lakás Bécs bel- és nem annyira belvárosában, ahol szinte kizárólag lexikális adatokkal bombáznak bennünket, és gyakorlatilag…

Edzés, előadás, ügyek, köztük nemzetközi meghívások intézése –  nem egyszerű a pálya elején álló, feltörekvő fiatal artista élete. Jó döntéseket kell hozni, és még jobb gyakorlatokat kell kitalálni, hogy egyszer a szakma csúcsát jelentő Cirque du Soleil, Seven Fingers vagy Cirque Éloize tagja legyen. A kínai rúd két specialistája, Fehér Ádám és Kassai Benjámin azonban a legjobb úton jár. – Mi volt az első cirkuszi élményetek nézőként? Kassai Benjámin: A szüleimmel jártam először cirkuszban. Még nagyon kicsi voltam, nem is nagyon bírtam, azt hiszem, a műsor felénél ki kellett vinni. Később az iskolával mentünk, az már egészen másféle élményt jelentett.…

Március 16-tól ismét egy legendás darabot mutat be a Magyar Nemzeti Balett. A bahcsiszeráji szökőkútra nézők generációi emlékezhetnek, hiszen a mű 1952 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal szerepelt a társulat repertoárján. Ezúttal azonban nem egyszerű felújításról beszélhetünk. Az új kiállítás, a hangulatában és stílusában változatlan, ám fölfrissített díszletek és jelmezek, valamint a tény, hogy a koreográfiában szigorúan visszatérnek az eredetihez, ahhoz, amit Rosztyiszlav Zaharov megálmodott, valódi premierré és különleges alkalommá teszik az előadást. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. 1934-ben még Leningrádnak hívták a várost és Kirovnak az operaházat, ahol kollektív munkával a műfaji megnevezés szerint „koreografus költemény négy felvonásban” megszületett. Nyikolaj…

Az 1842. március 9-én bemutatott Nabuccóról egy korabeli helyi lap azt írta, hogy „zajos és teljes a siker”

Végtelen ég, végtelen tenger, a kék legalább ötven árnyalata, nem tolakodó luxus, elegancia és csöndes nyugalom – az északi arisztokraták már a 19. században is tudták, hova meneküljenek a nyomasztó, szintén legalább ötven árnyalatban szürke tél elől. Nizza azonban nem csupán egy hangszermúzeummal több, mint a Promenade des Anglais. A promenádon áll a város operaháza, az Opéra Nice Côte d’Azur. Az első színház 1776-ban nyílt meg, amit a város majd’ ötven évvel később lebontott. Az új épületet 1828-ban, Giovanni Pacini Il Barone di Bolsheim című operájával nyitották meg. Ez a ház nem állt sokáig. 1881. március 23-án, a Lammermoori Lucia előadása közben, gázszivárgás…