Szerző: Rácz Ráchel

Betlehemi játék, az életbe vetett hit visszanyerése, apró csodák észrevétele, sokírós forgatókönyves fejlesztés, forgatás, szereplők, no és persze karácsonyi vásár minden mennyiségben. Nemrég indult Tiszeker Dániel Nagykarácsony című filmjének forgatása. A rendezővel beszélgettünk. – Hogyan jött az ötlet a Nagykarácsonyhoz? – Osváth Gáborral, a film egyik producerével 2008-ban dolgoztunk együtt a Made in Hungária forgatásán. Sokat beszélgettünk arról, hogy milyen típusú műfaji filmek hiányoznak szinte teljesen a magyar filmes palettáról. Mindketten nagy rajongói voltunk (és vagyunk) a karácsonyi filmeknek, és megállapítottuk, hogy nem is készült még igazi magyar karácsonyi film. Teltek az évek, bennem pedig egyre árnyalódott a témakör, ami…

Az 1943. február 23-án született Kozák András ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely a művészet és a kulturális paradigmák addig kőbe vésett szabályait puszta jelenlétével volt hivatott átírni. A ’60-as évek ifjainak rebellis varázsával jelent meg a hazai színházi- és filmes élet színtéren, forradalma mégis a csend forradalma volt: letisztult, nemesen egyszerű, puritán. „Komolyan veszi hivatását. Sokat dolgozik. Ha kell, naponta tíz órát is próbál. Töprengő, érlelő típus. Nem keresi a népszerűséget. Magánemberként ridegnek tűnik, szűkszavúnak. Nincsenek mulatságos történetei, heves gesztusai. Nem sorol sérelmeket, nem is dicsekszik.” – Tükör, 1973/ 4. 24. ADT Kozák András 1943. február 23-án látta meg a…

A fiatal nemzedék egyik legtehetségesebb színésznője mesél pandémiás pozitív hozadékokról, a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságáról, Édes Annáról és kortárs reflexiókról, valamint az Örkény Színház családias, inspiratív és pulzáló légköréről. – Hogy viseled ezt az egyre elhúzódó vírushelyzet? – Tulajdonképpen jól vagyok, az első karantén időszakát sokkal nehezebben éltem meg. Tavasszal, a hajtás kellős közepén szinte sokkolt, hogy vajon mit is lehet kezdeni ennyi szabadidővel. Később rájöttem, hogy akkor is hasznos lehetek, ha magamért teszek. Ezt elég nehéz volt felismerni, mert eddig elsődlegesen a hivatásom motiválta és osztotta be a napjaimat. Rádöbbentem, hogy milyen fontos is a kapcsolataink ápolása, hogy odafigyeljünk…

Méhes László színművész nemrég ünnepelte 60. születésnapját. Színházi jelenlétről, pedagógiai aspektusokról, Horvai István örökségéről, felelősségtudatról, aktuális frontokról és A dzsungel könyve 25. jubileumáról is beszélgettünk az átalakuló Színház- és Filmművészeti Egyetem leendő zenés színészmesterség oktatójával. – Milyen érzés volt stream-ünnepként megélni A dzsungel könyve negyedszázados jubileumát? – Az évfordulók döbbentik csak rá az embert, hogy milyen gyorsan rohan az idő. Harmincöt voltam, amikor bemutattuk az darabot, most hatvan vagyok. Te jó ég! Körülbelül 1300 alkalommal bújtam Ká bőrébe, gyakorlatilag automata módon él bennem az előadás minden mozzanata. A stream egy újszerű, és egyelőre még szokatlan módszer, ezért is érezzük úgy,…

1969. február 14-én mutatta be a Kádár-kor vezető művészszínháza, a kísérleti darabok úttörője, a Thália Színház az Akiért a harang szól című adaptációt. Az előadáson olyan emblematikus egyéniségek alakították a szerepeket, mint például Nagy Attila, Polónyi Gyöngyi, Horváth Teri, Mécs Károly, Somogyvári Rudolf, Kovács Károly, Kozák András, Szabó Gyula vagy Kautzky József. Budapest legcoolabb művészszínháza – a Thália Színház a ’60-as, ’70-es években  Az először Ifjúsági Színház (1949–1954), majd Petőfi Színház (1954–1960) néven működő intézmény igazgatását 1961-ben Keres Emil vette át.  A művészeti vezető és főrendező Kazimir Károly lett, akinek nevéhez számos fiatal tehetség (többek között például: Mécs Károly, Esztergályos…

Sennyei Vera színésznő a folyamatos innováció, az újrakezdés és a sztereotípiákat meghaladó női profil képviselője.

A Dunakanyar egy örökérvényű téma, a remek humor, a játékosság, a flört és a stílusos közhelyek hullámvasútja. Karinthy Ferenc történetében egy férfi nem sokkal zárás előtt téved be egy dunakanyarbeli kis presszóba, ahol izgalmas és váratlan momentumok következtében szembesülhet a személyes múlt különböző szegmenseivel, egy vele lelki rokonságban álló nő tükrében. Az egyfelvonásos, kétszereplős drámának ősbemutatója 1966-ban, a Madách Kamaraszínházban volt Domján Edit és Mensáros László felejthetetlen duójával. Ezt követően a mű több hazai és nemzetközi színpadon is szerepelt az idők során, a legemlékezetesebb adaptáció azonban az 1981-es Szirtes Tamás-féle rendezés lett Ruttkai Éva és Sztankay István főszereplésével. A kultikus…

1966. február 11-én mutatta be a budapesti Fővárosi Operettszínház egyik legemlékezetesebb előadását, a My Fair Ladyt Seregi László rendezésében. A szerepkettőzéssel műsorra tűzött darabban a főszerepeket Básti Lajos és Bessenyei Ferenc (Higgins professzor), Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi és Psota Irén (Eliza Doolittle) alakította, de feltűnt többek között például Rátonyi Róbert, Fenyvessy Éva és a főiskolás Kovács István is. Básti Lajos 1953-ban a Nemzeti Színház Pygmalion című előadásában játszotta először Higginst Mészáros Ági Lizzije mellett. Az emblematikus előadást Gellért Endre rendezte.

1963. február 9-én került sor Kamondy László Vád és varázslat című művének ősbemutatójára, Domján Edit debütálásával. A kortárs miliőben játszódó, bensőséges hangulatú, lírai hangnemű dráma középpontjában a szocialista realizmus helyett hétköznapi figurák, kisrealista tematika, a ’60-as évek életérzése, dunaparti csónakház menti hangulat és budapesti mindennapok mutatkoznak Domján Edit budapesti debütálása A Madách Színház legendás színésznője, a főiskolás évei után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött 1954-ben, és Budapesti bemutatkozása egészen 1960-ig váratott magára. A fővárosi Jókai Színházban bemutatott Koldusopera után több zenés darabban is feltűnt, majd 1963-ban a Madách Kamara hívta meg egy vendégjátékra. A Vád és varázslat sikere után az…

Ruttkai és kora blogunk a nemzedéki kapcsolódásokra, a generációs öröklődésre helyezi a fókuszt egy négy részből álló videósorozat kapcsán. A Parancsolj, tündérkirálynőm! című kötetből Bach Kata olvas részleteket. A Szigethy Gábor szerkesztésében, 1989-ben megjelent könyv által Ruttkai Éva emlékei, különleges színésznői ars poeticája, szerelme, humanizmusa, emberi nagysága és természetessége mutatkozik meg.   A szolgálatról A sorozat harmadik részében Ruttkai színészi hitvallásába pillanthatunk bele: bensőséges, őszinte vallomás színházról, színházi létről, életről és vívódásokról https://www.youtube.com/watch?v=mlqrRbngv7E&feature=youtu.be Lotte A monodráma meglehetősen újszerű és még kissé szokatlan műfaj volt a ’70-es évek magyar színházában. Darvas Iván Egy őrült naplója és Szemes Mari Médeája után, Ruttkai…