A Notre-Dame-ra gondolt a világ – heti hírösszefoglaló

A párizsi Notre-Dame a 2019. április 15-i tűzvész előtt és után

2019 tizenhatodik hetében egészen hihetetlen dolgok történtek: egy gyűrű belsejében találták meg Charlotte Brontë haját, és az orosz színházi élet egyik legfontosabb elismerésével, Arany Maszk-díjjal ismerték el Moszkvában a hónapokig házi őrizetben levő Szerebrennyikov színpadi munkáját. Volt azonban egy esemény, amelyben órákig úgy tűnt, hogy főszereplője, egy emblematikus épület, egy város ikonikussá vált jelképe tragikus véget ér.

Április 15-én a kora esti órákban tűz ütött ki a párzsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezetén, feltételezhetően a nemrég megkezdett felújítási munkálatok során, amiről mi is beszámoltunk. A tető és az úgynevezett huszártorony összeomlott, és a bal oldali harangtornyot is elérték a lángok. Éjfél körül már tudni lehetett, hogy megmenekül a Notre-Dame, a hatóságok azonban csak hajnali három óra körül jelentették be, hogy a párizsi tűzoltóság munkatársai teljesen megfékezték a tüzet, vagyis a szerkezetben nem esik több kár, a tornyok pedig elkerülik a teljes pusztulást. Az épület azonban súlyos károkat szenvedett: a székesegyház ablakai a tűz áldozatává váltak, a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről, és a Notre-Dame világhírű orgonája sem pusztult el a székesegyházat sújtó tűzvészben. Április 19-én az utolsó festményeket – 15 darab XVII. században készült képet – is átszállították a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból. A Francia Építészek Szövetségének egyik tagja pedig a templom romjai közt talált rá a leomlott huszártorony szélkakasára, amely a torony tetején állt őrt, ezért mindenki azt gondolta, hogy biztosan megolvadt és elpusztult a tűzben.

A helyreállítás költségeit a francia kormány hozzájárulása mellett magán- és céges adományok is fedezik, de hamarosan megjelenik egy lemez is, amely a szakrális zeneirodalom gyöngyszemeit tartalmazza olyan előadók tolmácsolásában mint Olivier Latry, a székesegyház orgonistája, Cecilia Bartoli, Jessye Norman, Roberto Alagna és Pierre Cochereau. A bevételek és a jogdíjak szintén az újjáépítést szolgálják.

Ide kapcsolódik:
A francia műkincspiac riválisai az elsők között fogtak össze a Notre-Dame-ért

Szerencsére örömteli hírekre is volt okunk a héten. Több évig tartó felújítás után április 17-én megnyitották a németországi Dessauban a 100 éve alapított Bauhaus tervezőiskola professzorainak épített művésztelep egyik világhírű épületét, Vaszilij Kandinszkij orosz és Paul Klee német festő családjának ikerházát. Háromévi alapos kutatás és restaurációs munkák után pedig az eredeti színárnyalatokkal várják a látogatókat a versailles-i kastélyban a francia királynék híres lakosztályai.

És lezárul egy, az irodalmi közéletet hosszú ideje lázban tartó ügy. Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.

A zeneszerző születésének 134. évfordulója alkalmából, április 16-án adták át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma által alapított Weiner Leó-emlékdíjat. Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat. Idén Bársony László kapta az elismerést.

Ide kapcsolódik:
Bársony László Liszt-díjas brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei is szerepeltek.

Heti blogajánló

A Senki többet? blogban megjelenő írásokban a világ és Magyarország műkereskedelmének történéseiről, érdekességeiről, furcsaságairól, ennek a különleges, sokak szemében gyakran érthetetlenül hatalmas pénzeket mozgató piacnak a kulisszatitkairól esik szó. Martos Gábor, a blog szerzője 2011-ben (Magyarországon elsőként) szerzett tudományos fokozatot a műkereskedelem elméleti kérdéseinek témaköréből. Korábban több könyvében is összefoglalta ebbéli ismereteit: Műkereskedelem – Egy cápa ára című kötete 2013-ban, „Ilyet én is tudok” – Sokmilliós művek kalapács alatt című, az absztrakt/nonfiguratív művészet műtárgypiaci jelenlétét taglaló írása pedig 2018-ban jelent meg. Akit tehát érdekel ez az izgalmas világ, tartson vele itt is; rengeteg tényt, adatot, elemeznivalót fog kapni, amelyekből aztán ki-ki levonhatja magának a számára érvényes tanulságokat.