Mire képes a mesterséges intelligencia? Mi mindent fedezhetünk fel mobiltelefonunk segítségével, és hogyan segíti a művészetközvetítést egy-egy applikáció? Mik a a közös tanulás és tudásmegosztás lehetőségei a 3D nyomtatók és a lézer korában? Van-e esélye a kortárs magyar novellának a közösségi médiában? Valóban kiterjeszthető és virtualizálható-e a valóság? És ha ennyire techfüggővé váltunk, miért lesznek egyre népszerűbbek az olyan analóg, oldschool, sőt igencsak problémás hanghordozók, mint a kazetta?
Hihetetlen, de igaz. Néhány évvel ezelőtt még csak a sci-fikben olvastunk ilyen történeteket, ma pedig már a virtualitás és a technológia a valóság. Folytathatnánk a közhelyeket, de nem tesszük, inkább felidézzük azokat az eseményeket, fejlesztéseket, elindított és elkészült projekteket, amelyekre 2019-ben felkaptuk a fejünket.
Csúcstechnológiával rekonstruálják a sajnálatos tűzesetben sérült Notre-Dame akusztikáját, és online lexikon segít feltárni a Ruben Brandt, a gyűjtő titkait. Interaktív térképen követhetjük nyomon Odüsszeusz 10 éves bolyongását, és egy szintén térképen böngészhető népzenei adatbázist készített a Zenetudományi Intézet. Mobilapplikáció készült A Pál utcai fiúk című regényhez és Róma magyar emlékhelyeihez, I. Róbert skót király síremlékét 3D-s technológiával rekonstruálták, és már azt is megtudhatjuk, hogy a velünk egyidősen Leonardo mi mindent alkotott. Kifejlesztettek egy műalkotás-felismerő alkalmazást, amely művészettörténeti tudnivalókkal is ellát, a Montreali Szimfonikusok pedig a modern vizuális technika segítségével szélesítenék közönségüket. És míg a Mucha Alapítvány honlapjáról a művészre jellemző, szecessziósan kígyózó indákkal, stilizált növényi motívumokkal teli, buja vonalvezetésű klasszikus színezőket tölthetünk le, Van Gogh szülővárosában pedig napelemes bicikliúton suhanhatunk, a Louvre-ban a Vízililiomok mellett a Mona Lisa is a VR-technika segítségével elevenedik meg. (Ha akarjuk, akár reggeli után ez lehet az első dolgunk, ugyanis eltölthetünk egy vagy több éjszakát a Louvre-ban berendezett hálószobában.)
Johann Sebastian Bach 334. születésnapján épp időszerű volt, hogy valaki elgondolkozzon azon, milyen lenne Bach Facebook-profilja, hiszen valljuk be, a közösségi médiánál ma nincs erősebb mozgatórugója a világnak. Egy rappernek és az Instagramnak köszönhetően növekszik Amerikában a fuvolaeladás. A legnagyobb New York-i fuvolaboltban, a The Flute Centerben évente több mint 2500 fuvolát adnak el. A tavalyi adatokhoz képest a kezdőknek szánt hangszerek esetében 30%-os növekedésről számolt be az üzlet, amihez Lizzón kívül jelentősen hozzájárul az Instagram is, ahol egészen elképesztő dolgokat mutatnak be fuvolisták. Egy kommunikációs kampányban azt mutatták meg plakátokon, milyen lenne, ha irodalmi nagyjaink, például Petőfi Sándor, a mai korban élnének, Puskás Marcell grafikus pedig kifejezetten 21. századi módon emlékezett meg az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: piktogramokkal rajzolta meg a Nemzeti dalt.
Amint arról mi is számos alkalommal írtunk már, idén, halálának 350. évfordulóján számos kiállítás, rendezvény és fesztivál állítja középpontba Rembrandt alakját. Egy applikáció például az egyik leghíresebb művének világát kelti életre. S hogy melyik képről van szó? Kattintsanak ide! Korszerű technológia segítségével, amerikai tudósok önarcképei elemzésével rekonstruálták a németalföldi mester, Rembrandt van Rijn hangját. A korszerű technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy egy személy hangját a megjelenése alapján lehessen megalkotni. A módszer leírását itt találják.
A klasszikus zenekari repertoár kevés darabját övezi annyi rejtély, mint Schubert h-moll szimfóniáját. Ha a számozási problémákon túllépünk, ott a „befejezetlen” jelző is, hiszen az elmúlt másfél század során sokan vélték úgy, Schubertnek valójában nem is igazán állt szándékában további tételekkel egészíteni ki a kompozíciót, miután felismerte, hogy e két tételben már mindent elmondott, amit akart. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a zeneszerző hozzákezdett egy harmadik tételhez is, amelynek Scherzóját egészében felvázolta zongoraletét formájában, sőt a Trio-szakasz első ütemei is ránk maradtak. Egy technológiai cégnél úgy érezték, erre alapozva, mesterséges intelligencia segítségével befejezik a szimfóniát.
Mesterséges intelligencia által írt zeneművek debütáltak Örményországban egy informatikai kongresszuson. A koncertet vezénylő karmester szerint ez az ambiciózus kreatív kaland eddig ismeretlen területre visz, és ebben a szimbiózisban művészet, kultúra és technológia találkozik. Ezért Szmbatyan nem mesterséges intelligenciának, hanem mesterséges tehetségnek hívná a technológiát, mert ez a fogalom szerinte sokkal kifejezőbb. Önök mit gondolnak erről?
A mesterséges tehetség a valódi tehetségeket is segítheti abban, hogy fejlődjenek. Egy új számítógépes rendszer azonosítani tudja felhasználója, azaz tanítványa vonótechnikáját, és talán arra is képes lesz, hogy elmondja, hogyan tökéletesítse előadásmódját a diák. A spanyol Pompeu Fabra Egyetem professzorai által létrehozott rendszert egy gesztusfelismerő karszalag segítségével képezték ki, amelynek köszönhetően részletesen lekövették egy professzionális hegedűs jobb kéz mozgását, miközben különféle vonótechnikákat alkalmazott. Az előadást hangfelvétel formájában is rögzítették ezzel egyidőben.
A 2020-as Beethoven-évben egy különleges ősbemutatóra is számíthatunk: a X. szimfóniát egy szoftver fejezi be, a kész művet pedig április végén hallgathatják meg Bonnban az érdeklődők. A töredékekből mesterséges intelligencia használatával, egy telekommunikációs cég munkatársai, a salzburgi Karajan Intézet zenetudósai, valamint zeneszerzők és Robert Levin zongoraművész közreműködésével próbálják megalkotni a szimfóniát. És hogyan? A részleteket itt olvashatják el.
Nagy tételben mernénk fogadni arra, hogy ez a mű is elérhető lesz a különböző streamingszolgáltatók adatbázisában. Hol hallgathatunk az interneten klasszikus zenét? A kérdésre látszólag egyértelmű a válasz, pedig nemcsak a YouTube-ról és online rádiókról (például a Papageno FM-ről) van szó. Az online zeneszolgáltatók adatai ugyanis azt mutatják, hogy növekszik a klasszikuszene-letöltések és -hallgatások száma, ami mögött nem csupán az áll, hogy csökken az illegális letöltés. Így aztán új streamingszolgáltatást indít az Operaház, és ingyenes felületet indított az egyik legnépszerűbb klasszikus zenei online szolgáltató, amelynek keretében mintegy kétmillió felvétel válik elérhetővé regisztráció után, asztali gépen, androidos telefonokon és a iOs-en is.
Mindeközben azért a régi dolgokra is van igény. Egyre több bakelitlemezt adnak el, idén pedig arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Királyságban egy év alatt 112%-kal nőtt a kazettaeladás. Igaz, ez még mindig csak 36 ezer darabot jelent. A jelenséget a hollywoodi blockbusterek magyarázzák, amelyekben a kazetták feltűnnek. Az ok érzelmi, nem racionális: az a generáció, amelyik még ismerte és hallgatta, a nosztalgia miatt veszi újra, azok pedig, akik a kazettakorszak után születtek, trendik akarnak lenni. Ezek után jöhet is a kérdés: vajon amögött, hogy klasszikus zenei kiadót alapított az angol rockzenekar gitárosa, érzelmi vagy racionális okok állnak?
