Németh Lehel és Felföldi Anikó 1961-es dala óta tudjuk, hogy nekünk a Balaton a Riviéra, egy igazi riviérához pedig hozzátartozik a színház is. De azokra is gondoltunk, akik az Alföld vagy a hegyvidék felé veszik útjukat: heti válogatásunkban a könnyed szórakozást és komolyabb időtöltést kínáló előadások mellé zenei emlékhelyeket is ajánlunk.
Van a politika, és van a szerelem. Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz. De volt, hogy volt. Erről szól a Varsói melódia, amit egykor Törőcsik Mari vitt színre, ma pedig Tompos Kátya és Adorjáni Bálint játssza el a lengyel lány és az orosz fiú történetét. Július 2-án épp Balatonfüreden.
A Vérző Magyarország című felolvasó-színházi előadás bemutatójával, július 3-án indul a Kultkikötő 2020-as évada. A Rusznyák Gábor rendezésében színpadra állított előadás a 100 évvel ezelőtti eseményeket dolgozza fel a Kosztolányi Dezső szerkesztésében megjelent, Vérző Magyarország című kötet nyomán. A közreműködők: Domokos László, Csiby Gergely és Domokos László. Az alkotók szándéka, hogy ne csak beszéljenek, hanem több, sokak számára talán ismeretlen nézőpontot is megmutassanak a magyar történelem egyik legfájdalmasabb traumájáról.
Miért ordítozik velem ez a nő? Vajon mit akar tőlem? Ha tényleg ő a hitves feleségem, csakis álmomban vehettem el… Miért néz rám olyan bambán ez a férfi? Miért nem ért meg engem? Biztosan megcsalt, és azért nem néz a szemembe. Nem, nem, ez így nem lehet igaz, ennek semmi értelme! Csakis tévedés lehet! Vagy álmodom talán az egészet? De akkor hogyan ébredhetnék fel? Mit kell tennem, hogy e rémségnek egyszer már vége legyen? Kinek ne jutottak volna eszébe ehhez hasonló kérdések?! Néhány lehetséges választ július 4-én kaphatunk: Gyulán Bocsárdi László rendezésében, a sepsiszentgyörgyi társulat előadásában egy Shakespeare-darab, a Tévedések vígjátéka látható.
Zsámbékon nincs víz, ezt nézzék el nekünk. A július 5-i programot azonban semmiképp ne hagyják ki. Induljanak gasztronómiai utazásra Karinthy koponyája körül, Csákányi Eszter és Elek Ferenc kalauzolásával, akiket Czutor Zoltán kísér gitáron. A Karinthy-fogásokat – hozzájuk illő borokkal – Kozma István séf szervírozza.
Az 1960-as évek Amerikájában Robert Kincaid fotográfus, a magányos és saját értékrend szerint élő vándor, a National Geographic megbízásából járja Madison megyét, hogy képeket készítsen a híres fedett hidakról. Itt ismerkedik meg véletlenül Francescával, egy helyi farmer feleségével, aki a világtól elzártan él, nagyon is távol kerülve itáliai fiatalsága intellektuális környezetétől. Francesca családja, férje és két gyermeke – a találkozás idején – négy napra egy távoli vásárra utazott. A két magányos ember az első pillantásra egymásba szeret, a boldogtalanság és magány sodorja őket egymás karjaiba… s a hétköznapi találkozásból fantasztikus szerelem születik… Mindössze négy nap adatott számukra, hogy átéljék annak a boldogságnak az érzését, amelyre minden ember vágyik… Aztán soha többé nem találkoznak. Francesca gyermekei csak anyjuk halála után értesültek a nekik írt levelekből és naplóból, mi is történt abban a csodálatos négy napban. A szív hídjai július 6-án a békéscsabai Jókai Színházban látható.
Békéscsabán, a városközpontból az Orosháza felé tartó út egy bal oldali mellékutcájában ma is áll a földszintes Czédly–ház. Falán emléktábla tudatja, hogy ebben a házban halt meg Erkel Sándor karmester és felesége, Szabó Róza operaénekes-nő.
A július 7-én a szomszédos Gyulán műsorra kerülő Egy őrült naplója igazán különleges előadás: Keresztes Tamás mellett – aki több díjat is kapott Popriszcsin megformálásáért – fontos „szereplője”, a környezetet és atmoszférát megteremtő looper, amelynek segítségével élőben születik meg a zene. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2020-ban is ugyanolyan aktuális.
Gyula gazdag zenei emlékhelyekben. Itt áll az Erkel-ház, ami orvosi rendelő és Jókai búvóhelye is volt, az Erkel Ferenc Múzeum és állt itt egy kétes hírű gyulai szálloda, ahol Bartók Béla is megszállt.
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem. A háború derekatáján történt, hogy a szabadkai „Pest” szálló éttermében mulató társaságba keveredtem. Ennek az éjszakának királynője egy magas, karcsú fiatalasszony volt. Fekete volt ez az asszony, mint a kőszén. A haja fekete, a bőre fekete, a szeme, mint a fekete strassz. Azt láttam, hogy egész becsületével, szeretetével és gyengédségével ragaszkodik az urához. De viszont azt is észrevettem, akármint titkolta erkölcse és szemérme, hogy halálosan szerelmes az egyik huszárba. Arra gondoltam, hogy milyen drámai komplikáció lenne, ha a sors egyszer próbára tenné ezt a szenvedélyes, erős teremtést: válasszon” – írta Hunyady Sándor a darabról. Az elmúlt évad egyik legfontosabb előadása július 8-án ismét látható a Miskloci Nemzeti Színházban. (Legyenek megengedőek velünk: Miskolctapolcán ott a barlangfürdő!)
Déryné Széppataki Róza több évet töltött Miskolcon, ezek az évek pályája szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Szobra, amelyet Schaár Erzsébet készített, a Miskolci Nemzeti Színháznál, a Déryné kertben található. Egykori lakóháza ma múzeum a diósgyőri vár mellett. Nyughelye a miskolci Szent Anna-templom temetőkertjében látogatható. A színésznőnek, aki az első magyar operasztár és remek szakács volt, Budapesten is áll szobra.