Szerző: Jászay Tamás

Imádod vagy gyűlölöd, úgy ismered, mint a tenyeredet vagy éppen elveszve kóborolsz benne? Akkor ott a helyed a Budapest, Te! című zenés városnézés ősbemutatóján a Városmajorban. Pelsőczy Réka rendezővel csak egyetérthetünk: Budapest megér egy estet! – Van egy rész az előadásban, ahol a szereplők arról beszélnek, miért szeretik Budapestet. Mik lennének itt a te mondataid? – Én főleg azt szeretem Budapestben, hogy nagyon kis helyen elképesztően színes és változatos tud lenni. Nagyszerű dolog, hogy a belvárosból percek alatt kint vagyok a Margitszigeten vagy a Gellért-hegynél, a természet szívében. Imádom a villákat, a sajátos stílussal rendelkező, mégis különböző építészeti jegyeket magukon…

A világháború utáni politikai térben csak két műfaj virágozhatott háborítatlanul a volt szovjet blokk országaiban, így Magyarországon is: a néptánc és a klasszikus balett. A múlt század hatvanas éveitől kezdődően a lassanként enyhülő környezetben az újító törekvések is ezeken a területeken kellett, hogy megszülessenek. Hogy nem Budapesten keresendő a korabeli megújulás záloga, érthető: három nagy vidéki tánctársulatunk, a Pécsi Balett, a Győri Balett és a Szegedi Kortárs Balett története jól körvonalazza, hogy aki innovációra vágyott, vidékre ment, ahol a hagyomány nem nehezedett teherként a fiatal, változást és tetteket akaró művészekre. Csupán évszámok, nevek vagy címek felsorolásával nem lehetne tetten érni,…

Egy trilógia fejezeteiként látja a rendező Vági Bence a cirque danse új műfajában egymást követő bemutatóit. A 2015-ös Non Solus és a 2018-as My Land után ősszel érkezik a Recirquel rég várt új produkciója, a Solus Amor. „Egy sorba rendeződik ez a három munkám, és nemcsak a közös műfaj, a cirque danse révén — kezd mesélni a Solus Amorról a Recirquel vezetője, Vági Bence. A Non Solus test és lélek kapcsolatán keresztül arról beszélt, hogyan érkezünk meg a földre. A My Landben a vezető motívum az ember kötődése a földhöz. Most pedig körülnézünk és megállapítjuk: életünk legfontosabb mozgatója a szeretet.…

Távolról kezdte és messzire jutott Simon Márton, aki sosem gondolta volna, hogy verseinek rajongói miféle határátlépésekre lesznek képesek. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Többek között japán szakon is tanult: a szövegeiben ott van Japán? – Amikor a Dalok a magasföldszintről készült, japán szakos egyete­ mista voltam, de ügyeltem rá, hogy ne szüremkedjen át a versek­be, hogy mit tanulok. A Polaroidoknál már erősen hatottak a hai­kuk: a rövidvers, a képcentrikus költészet, de a töredékesség vagy az az elrejtettség, amely a japán esztétikák sajátja, szintén ott van. A Rókák esküvőjének már a címe is a japán hagyományra utal, ahogy…

Minden város, amely saját operaházzal rendelkezik, joggal büszke az épületre és a benne fellépő művészekre. A Perzsa-öböl partján fekvő Kuvaitváros 2016-ban megnyílt kulturális központja túlzás nélkül egyedülálló mind között. A Sejk Jaber Al-Ahmad Kulturális Központ – ahol januárban az Arabesque International szervezésében és promotálásával a milánói Scala Giselle-produkcióját kísérte négy alkalommal az Opera Zenekar – a világ egyik legnagyobb kulturális beruházásának a része. Az öböltől karnyújtásnyira lévő épületkomplexum négy elemből áll. Itt található a Közel-Kelet legnagyobb, kétezer fő befogadására alkalmas operaháza, de a szórakozni és tanulni vágyók választhatnak az épületegyüttesben működő mozi, könyvtár, illetve további színháztermek és a konferenciaközpont közül…

Feloldható­-e a kamaszok averziója a klasszikus zenével szemben? Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneboncolás című program moderátora egyértelmű igennel válaszol a kérdésre. Ehhez persze új utakat kell keresni. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – A Zeneboncolás a Müpa új programja. Miért született meg? – Az a tapasztalatom, hogy a klasszikus zene és a gyerekek viszonya egészen a kamaszkorig problémátlan. Kiskorban a szülők viszik hangversenyre a gyerekeket, akik éppoly nyitottak erre a fajta zenére is, mint bármi másra. Amikor elindul a tinédzserkor lázadása, akkor a szülőkhöz és a világhoz fűződő kapcsolat újratervezéséből fakadó nehézségeknek a klasszikus zene is áldozatul esik.…

Az egyik legsokoldalúbb magyar muzsikus, a zenei ismeretterjesztés elkötelezettje Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar karmestere, aki gimnazista évei óta hisz abban, hogy a zene megváltoztatja az életünket. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Mendelssohn Az első Walpurgis-éj című, ritkán játszott művét szcenírozva, Feledi János koreográfiájával adják elő a Müpában. Gonosz a kérdés: a zene talán nem áll meg a saját lábán? – Az elmúlt évek táncművészekkel közös bemutatói után az a tapasztalatom, hogy a nonverbális műfajok erősítik egymást. A tánc, a mozdulatok segítik, hogy a zene könnyebben jusson el a nézőhöz. A klasszikus zene közönsége öregszik és csökken:…

A világhírű uruguayi basszbariton, Erwin Schrott újra az Erkel színpadára lép. Nem is akárhogyan: a Figaro házassága mindkét férfi főszerepét énekli januárban. – Egy interjúban forradalmi operának nevezte a Figaro házasságát, ami a királyság és az arisztokrácia ellen szólal fel. Fontosak az opera és a való világ közötti kapcsolódások? – Az opera gyakran szól szerelemről, hatalomról, bosszúról, megbocsátásról, szenvedélyről, vagyis egyetemes, mindig érvényes érzésekről. A történelem ismétli önmagát, és az opera a múlt bölcsessége révén segít megérteni a saját korunkat. Ugyanakkor azt, ahogyan mi értelmezzük az operát, természetesen befolyásolja a világ, amiben élünk, és a személyes tapasztalataink is. Ebből a…

A Müpa hagyományt teremtett: az épület előtt telente működő Kultúr Kültér mostanra a főváros téli kulturális palettájának egyedi, tömegeket vonzó elemévé vált. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Épületen belül is szeretünk lenni, de 2016 óta minden decemberben a Müpa előtt felépülő sátorban és a korcsolyapályán is érdemes időt tölteni. Könnyűzene, gyerekműsorok, újcirkusz, és persze karácsonyi hangulat: a Kultúr Kültér valóban az egész családnak szól. Szubjektív válogatásunkban a Recirquel tavaly bemutatott, kifejezetten a Müpa Sátorba álmodott Kristály című zenés újcirkusz­-produkcióját soroljuk előre. Mintha egy másik világba lépne a megérkező néző: csillogó jégpáncél, szikrázó hókupacok, és persze cirkuszi rekvizitekre hasonlító, ám…

Műfajok, stílusok és különféle összeállítású együttesek között utazik a tizenegy éves kora óta a cimbalom bűvöletében élő Balogh Kálmán, akit a hangszer jelenéről és jövőjéről is kérdeztünk a december 1-jén tarott Cimbalomgála kapcsán. – Tévedés azt gondolni, hogy a legtöbben nem a hangversenyterembe képzelik a cimbalmot? – Korszakonként eltérő a hangszer megbecsülése. A magyar cimbalom története 1874-ben kezdődött, amikor Schunda Vencel József modern hangszert épített. Ez jelentős szerepet játszott a nemzeti kultúra felélesztésében, emellett alkalmassá vált klasszikus zenei igények kielégítésére is. A „magyar zongora” jelkép lett: a szalonokban arisztokrata hölgyek játszottak rajta, az akkori slágerekből átiratok készültek cimbalomra, a cigánymuzsikusok…