Szerző: Papp Tímea

Alfred Sisley 1839. október 30-án, angol szülők gyermekeként született Párizsban. Miután befejezte a középiskolát, selyemkereskedő apja Londonba küldte, hogy üzleti tanulmányokat folytasson, ehelyett valószínűleg inkább a múzeumok, John Constable és William Turner képei kötötték le. Négy év után hazatért, és 1861-ben beiratkozott a párizsi Ecole des Beaux-Arts-ba, hogy ott festészetet tanuljon. Marc-Charles-Gabriel Gleyre szabadiskolájában olyan társai voltak, mint Frédéric Bazille, Claude Monet és Pierre-Auguste Renoir. A hozzájuk csatlakozó Camille Pissarróval ők négyen lettek az impresszionizmus legfontosabb művészei. Eleinte, a szülői támogatás miatt, Sisley volt közülük a legjobb anyagi helyzetben, bár képeit kezdetben ugyanúgy elutasította a Szalon, mint  többiekét. Az ő…

„A természet nem a felületen, hanem a mélyben található. A szín ennek a mélységnek a felszíni kifejeződése, amely a világ gyökereiből nő ki. Ő maga az élet, az ideák élete” – fogalmazott Paul Cézanne, más helyütt pedig hozzátette: „A fény nem adható vissza közvetlenül, csak valami más, a szín segítségével.” És ha megnézzük ezeket a képeket, látjuk az erőteljes, markáns színeket, azokon keresztül pedig a fény ragyogását. Télidőben különösen szükségünk van erre. „Az igazság szenvedélyes keresője ez a festő, heves és jóhiszemű, szigorú és kifinomult. A Louvre-ban a helye.” Ezt Gustave Geffroy kritikus írta Cézanne 1895-ös, a nagy áttörést meghozó kiállítását…

A cím mondata nem kódolt üzenet, csupán egyszerű tényközlés Claude Monet téli képeit illetően. 

Edvard Munch nevének említésére valószínűleg mindenkinek A sikoly című festmény ugrik be, pedig a norvég festő életműve ennél jóval több.

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa 2014-ben „Az évad legjobb végzőse” elismeréssel fejezte be a Magyar Táncművészeti Egyetemet. Azóta a Magyar Nemzeti Balett tagja, pályája töretlenül ível: 2016-ban „Az évad legjobb pályakezdő táncművésze” lett, idén pedig „Az évad legjobb férfi táncművésze” kitüntető cím mellett megkapta a Junior Prima díjat is. – Hogyan tekintesz ezekre az elismerésekre? – Mérföldkövekként gondolok rájuk, és pozitív visszajelzésként, hogy jó úton haladok. Persze, jólesik, ha elismernek, ha gratulálnak, de számomra nem a hírértéke fontos a díjaknak, hanem az, hogy megerősítenek abban, hogy tovább kell dolgozni. És nem csupán a magas színvonalat kell…

Téli jelenet ez a nem veszélytelen helyen, mégis (vagy tán épp ezért) magabiztosan álló fiatalembert mutató kép? Vagy a hegyvidéken bármelyik késő őszi, kora tavaszi napon hasonlót lehet ilyet festeni? Egyáltalán: ki indul meredek ormok mászására ilyen slágfertigen öltözve? Caspar David Friedrich 1818 körül festett képe első pillantásra igen sok ironikus kérdést felvet. De ez most nem a béna szellemességek időszaka. A képet ismerjük, de ki vajon a festőről mit tudunk? Valószínűleg keveset. Caspar David Friedrich 1774. szeptember 5-én született Greifswaldban és 1840. május 5-én hunyt el Drezdában. Svéd állampolgárként (születési helye ugyanis svéd fennhatóság alá tartozott) lett a német…

Mi történt a színházi nevelésben Magyarországon a rendszerváltás óta? Milyen hatással volt a rendszerváltás a színház és a pedagógia határán egyensúlyozó műfajokra, alkotókra? Milyen új lehetőségek nyíltak meg ’89 után? Mi a rendszerváltás öröksége ma a színház- és drámapedagógia, valamint a színházi nevelés világában? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Takács Gábor színész-drámatanár, a Káva Kulturális Műhely vezetője, Eck Júlia drámapedagógus, egyetemi oktató és Neudold Júlia színházpedagógus, az Örkény István Színház IRAM műhelyének vezetője a Revizor OFFline beszélgetésén. Bár a résztvevők röviden felvázolták a hazai színházpedagógia 70-es évekre visszanyúló előzményeit, de abban megegyeztek, hogy a jelenségből nem lett tendencia,…

A Budapesti Operettszínház következő bemutatója a János vitéz. Bagó szerepében Langer Somát láthatja a közönség, akinek már a pályaválasztását is jelentősen meghatározta Kacsóh Pongrác daljátéka. – Nem szeretném megsérteni a János vitéz mindenkori címszereplőit vagy Iluskáit, de Kacsóh Pongrác a két legnagyobb slágert Bagónak írta. – Bármilyen szerepet formál meg az ember, nagy felelősség, de ha ahhoz például egy olyan dal tartozik, mint az Egy rózsaszál – amit a műfajt kedvelők biztosan ismernek –, természetesen másféle kihívással szembesül, hiszen a közönségnek van egy előképe, és nagy elődök nyomdokába kell lépni. De nem félelemmel, hanem örömmel tölt el, hogy olyan nagyságok…

Bozsik Yvette koreografálta a Budapesti Operettszínház idei első bemutatóját, a Csárdáskirálynőt, a teátrum második premierjét, egy szintén klasszikus művet, a János vitézt pedig rendezőként is jegyzi. Beszélgetésünkben a daljáték kapcsán olyan fogalmak kerültek elő, mint a változás, a hagyomány, a korszerűség, a visszatalálás, az összhang és az őszinteség. – Egyszer már foglalkoztál a János vitézzel, bár a 2000-es Katona József Színház-beli előadás alapja Petőfi elbeszélő költeménye, nem pedig Kacsóh Pongrác daljátéka volt. – Valóban a csodálatos Petőfi-műből építkeztem, de a zenei anyagban mások művei mellett a Kacsóh-műből is használtam részleteket. Az egy más előadás volt, mert az ember változik. Akkor…

A november 6-án elhunyt rendező-színigazgató, Karinthy Márton életműve előtti tisztelgésként osztjuk meg olvasóinkkal azt az interjút, amelyet a Karinthy Színház következő bemutatója, a Veszélyes forduló kapcsán készítettünk.  – Önt régi emlék fűzi a darabhoz – igazgatóként miért épp most érezte azt, hogy fontos, a színház számára kihívást jelent a bemutató? Karinthy Márton: Egyrészt a gyerekkori emlék 1960-ból olyan erős, hogy tudtam, hogy egyszer feltétlenül be akarom mutatni a színházamban. Hogy miért? Nem rendezői fantazmagória, se nem regény- vagy filmadaptáció. Egyszerűen egy remekül megcsinált színdarab, ami eredetileg is színdarabnak készült. Hiszek abban, hogy a színháznak elsősorban színpadra írt darabokat kell műsorra…