Szerző: Papp Tímea

Az Operaház Puccini-évad májusra is tartogatott különlegességet: a zeneszerző első átütő sikerének, az őt egycsapásra világhírűvé tevő Manon Lescaut-nak az új bemutatóját. A mű a lavinaszerűen zajló cselekmény, a hangulatváltozások és a drámai fordulatok operája. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A kalandos életű Prévost abbé 1733-as regénye, a Manon Lescaut és Des Grieux lovag története a szentimentális irodalom egyik népszerű és épp a frivolnak, erkölcstelennek minősített téma miatt betiltott darabja volt. A címszereplő lány jellemében alig van nyoma a kor műveire jellemző érzelmességnek. Impulzív, aki képes fellobbanni, a szerelem és a fényűző élet iránti vágy között pedig nem tud dönteni.…

A Budapesti Operettszínház művészével magánéletről és karrierről, az elmúlt évad kihívásairól és az előtte álló feladatokról, operettről és operáról is beszélgettünk a Budavári Palotakoncertek apropóján. – Július végét mutat a naptár. Ilyenkor még az előző vagy már a következő évad jár a fejedben? Inkább értékelsz és összegzel, vagy készülsz előre? – Inkább előrenézek, mint összegzek, már az előttem álló feladatokra és a következő évadra koncentrálok. Amellett, hogy a zenés színház eleve megköveteli a készülést, az is igaz, hogy alapvetően tervezős típus vagyok, szeretem beosztani a napjaimat, átlátni, hogy mikor mi történik. Azt a példát szeretném én is követni, amit a…

Augusztus 11-ig látogatható a bécsi Albertinában Hermann Nitsch Színekből létrehozott terek című tárlata. Bár a kiállítótérben végig Nitsch komponálta zene szól diszkrét morajlással, és egy méretes képernyőn néhány akciójából is felvillannak részletek, a tárlat alapvetően a művész festményeire koncentrál. A próféta külsejű, unalmasnak hangzó műszaki múzeumi grafikusból botrányhőssé vált Hermann Nitsch orgia-misztérium színházából és más, nem csupán festészeti, de minden esetben festészeti gyökerű akcióiból csak alig néhány perces ízelítő látható az Albertina legalsó szintjén látható kiállításon, az is egyik belső teremben, külön jelezve, hogy itt a nézői nyugalmat akár meg is zavarhatják. Érdekes élmény a látogatókat figyelni, akik közül azonnal…

A Virtuózok negyedik szériájában ismerte meg a közönség a vietnami operaénekest, aki a televíziós tehetségkutatóban a magyar zene- és színháztörténet szempontjából is jelentős művekkel lépett fel, hallhattuk tőle a Bánk bán Hazám, hazám kezdetű áriáját és Kukorica Jancsi belépőjét is. A fiatal tenor a versenyen elnyerte a Budapesti Operettszínház különdíját, amelynek köszönhetően Dubajban léphetett fel A víg özvegyben, augusztus 2-án és 3-án pedig a Budavári Palotakoncert rendezvénysorozatában találkozhat vele a közönség. – Vietnamban mennyire ismert és népszerű az operett? – Sajnálom, hogy a klasszikus zenére, mint amilyen az opera vagy az operett, Vietnamban nincs akkora közönség. Kisebb az igény rá,…

A 20. század első harmadában Bécs a korabeli táncszcéna egyik legfontosabb európai központja volt. Erről az Osztrák Színházi Múzeum egyik időszakos tárlatán, valamint a Leopold Museum újrarendezett állandó századfordulós kiállításán is meggyőződhetünk. Az Osztrák Színházi Múzeum (Österreichisches Theatermuseum – ÖTM) kiállítása jórészt Rosalia Chladek (1905–1995) hagyatékára épít, aki táncos, koreográfus és táncpedagógus volt. A brünni születésű Chladek Hellerauban tanult, 1925-ben költözött Bécsbe, ahol tanítani kezdett. Már Hellerauban több alkalommal is fellépett, Bécsben 1927-től táncolt és koreografált, több koreográfusversenyen ért el komoly eredményt, Bázelben a Városi Színház hívta meg koreográfusnak, a 30-as évek végétől rendszeressé váltak nemzetközi meghívásai, és közben elkezdte…

Az Österreichisches Theatermuseum (Osztrák Színházi Múzeum) kamaratárlatára belépve úgy érezzük magunkat, mintha egy balett-teremben lennénk: a falakat tükrök borítják, előttük rúd. Nem véletlen ez, hiszen a kiállítás a ma is a világ egyik legjobbjának számító társulat, a Wiener Staatsbalett (Bécsi Állami Balett) 150 évét nyolc téma köré épülve dolgozza fel. Akár a kötelező gyakorlatokat is elvégezhetnénk – nincs tiltó felirat –, de induljunk inkább időutazásra. A bécsi balett-történet a 17. század elején, I. Lipót uralkodásának idején kezdődik, aki maga is táncolt és 102 táncművet készített. 1719-ben Maria Anna Scio volt az első professzionális balett-táncos, őt és társnőit jórészt a Kärtnertortheaterben…

Almási-Tóth András rendező, a Zeneakadémia tanára, 2018. július óta pedig a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója. Beszélgetésünkben – igaz, fordított sorrendben – mindegyik énje előkerült. – Valószínűleg az Opera Magazin olvasói is kíváncsiak arra, mit csinál az Opera művészeti igazgatója. – Budapesten speciális helyzetről van szó, hiszen Ókovács Szilveszter, a főigazgató – ezt a posztot német nyelvterületen intendánsnak nevezik – maga is művész, Zeneakadémiát végzett, így egészen másféle közös munka, együttgondolkodás lehetséges, amelybe az évadok tervezése, az irányok, a súlypontok meghatározása tartozik bele. Ez jelenti a darabok, az alkotók kiválasztását, a stílusbeli döntéseket vagy ami számomra a tanári énemből fakadóan…

Puccini Edgar című operáját Magyarországon eddig mindössze egy alkalommal, szcenírozott koncert változatban játszották. Júniusban adósságot törleszt az Operaház: a művet júniusban az Eiffel Műhelyházban mutatják be Tulassay Ádám rendezésében, aki a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán tanult zenés színházi rendező szakon. – Mik gyerekkorod meghatározó színházi operaélményei, és ehhez képest mit jelentettek a Berlinben már főiskolásként látott előadások? – Gyerekkorom legmeghatározóbb operaélményét a Budapesti Wagner Napok jelentik, ami egyfajta hidat jelentett ahhoz a rendezői színházhoz, amivel Berlinben találkoztam. Berlini tartózkodásom első éveiből konkrét előadásokat nem tudok mondani, ott az a lehetőség, hogy heti három-négy estét operában tölthettem, egészen kivételes élményt…

Laki Péter a XI. Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyen a bonvivánok között az első helyen végzett – Ninh Duc Huan Longgal megosztva –, és elnyerte a közönségdíjat is. A Budapesti Operettszínház fiatal tehetségével a versenyen szerzett élmények és tapasztalatok mellett a bonviván és a táncos komikus szerepkörök közötti váltás lehetőségéről, határok feszegetéséről, önazonosságról és természetesen az előtte álló feladatokról is beszélgettünk. – Miért érezted fontosnak, hogy elindulj a versenyen? – Úgy gondolom, hogy időről időre meg kell az embernek mérettetnie magát egy más közegben, akár versenyhelyzetben. Az én esetemben pedig volt egy plusz motiváció is. Amikor elkezdtem az Operettszínház stúdióját,…

Április 14-én világpremierrel nyílik az Eiffel Műhelyház: két Mozart-operatöredék, A kairói lúd avagy A rászedett vőlegény ily módon még sosem került közönség elé. A komédiák stílusukban a Figaro házassága és a Così fan tutte előfutárának is tekinthetők, de még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk bennük. „Egy a lényeg, hogy a történet igazán komikus legyen” – győzködte Leopold Mozart az Idomeneo librettistáját, Giovanni Battista Varescót 1783-ban, a darab sikertelensége után. Ez lett A kairói lúd, amelynek igen egyszerű cselekménye – az apa lányát egy ellenszenves férfinak ígéri, és egy toronyba zárja, ahonnan a lány igazi szerelme kiszabadítja – egy igen…