Szerző: Rácz Ráchel

Film noir klasszikusok novemberi köd és kijárási tilalom idejére. Előzmények, utórezgések. Vizuális hatások, neonfényes urbánus aszfalt, macskaköves utcák, ködös utak. Ballonkabát, kalap, cigarettafüst. Jean Gabin, Raymond Chandler, Humphrey Bogart, Orson Welles, Billy Wilder és a többiek. Előzmény: „pre-code” és gengszterfilmek A gazdasági világválság következtében, a némafilmkorszak meseszerű, romantizált filmes metódusai után még Hollywoodban is érzékelhető (kb. 1930-1934 között) egyfajta törekvés a realisztikus tendenciákra. Erre példa többek között a „pre-code filmek” sorozata, amely a korszak konvencióit megborsozva meglehetősen éles témákkal operál. Mocskos arcú angyalok (1938) https://www.youtube.com/watch?v=-uja8oWFm5M Abúzus, abortusz, lebujok, devianciák, gender és szexualitás témák (Krisztina királynő, Torch Singer, Egy szabad lélek).…

Tovább

A tartalom- és értékközvetítés nem elitista allűr, hanem egy valódi punk húzás. A tavaszi karantén időszaka alatt indult Négy Fal Között Olvasókör elnevezésű YouTube- csatorna alapítójával, Keresztes Balázs irodalomtörténésszel beszélgettünk, aki a nagy sikerű Shakespeare-sorozat után Hemingway művészetével foglalkozik, méghozzá a 21. Század Kiadóval együttműködésben. – Hogyan jött a Négy Fal Között Olvasókör ötlete? – A tavaszi karantén alatt némi nem várt szabadidőhöz jutottam, és elterveztem, hogy ütemtervszerűen újraolvasom Shakespeare leghíresebb drámáit. Shakespeare az irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, sosem árt újra kézbe venni, ráadásul mindig garantált az élmény. Ekkor jött az ötlet, hogy jó lenne ezt társaságban, közösségileg csinálni – már…

Tovább

Nemrég került bemutatásra a Pesti Színházban Florian Zeller Moliére-díjas színműve, Az apa. A darab sötét témát, a demenciát dolgozza fel bravúros humorral. Az előadás kapcsán a főszerepet alakító Kern Andrással beszélgettünk – akivel az idősíkok keveredése által különböző személyes „emlékpontokat” is érintettünk. Vígszínházi fénykor, generációs együttműködés egykor és ma, Várkonyi-féle pedagógia és persze az SZFE-ügy. – Milyen új, eddig nem tapasztalt dolgokkal találkozott a járványhelyzet kapcsán a próbafolyamatnál? – Voltak furcsaságok. Például megbetegedett valaki a társaságból, minket pedig elküldött a színház karanténba. Két negatív teszttel azonban kiváltottuk a kéthetes vesztegzárat, így egy hét leállás után folytathattuk a munkát.  Az is…

Tovább

A Ruttkai és kora blogban ezúttal olyan filmeket és – a forgatáshoz kapcsolódó – érdekességeket mutatunk be, amelyek élesen kapcsolódnak az 1956-os őszi forradalmi eseményekhez. Minisorozatunk második cikkében a Keserű igazság című klasszikust mutatjuk be, amely még ennyi év távlatából sem kopott, vagy avítt. Várkonyi Zoltán bátor filmrendezése éles problémaköröket dolgoz fel. „Bátor, őszinte filmet csináltunk. Keserű igazságot mondunk vele valamennyiünknek – és hogy végre kimondtuk, azt hiszem, már ezzel is sokat segítettünk.” – Nóti Ilona: A keserű igazság. In: Esti Budapest, 1956/ 223. 4. ADT A sors furcsa fintora, hogy a Keserű igazság című mű nem élhette meg saját…

Tovább

Ismét bemutatásra került a klasszikus felállású Love Letters (Szerelmes Levelek) Hernádi Judit és Gálffi László főszereplésével. Az Orlai produkció keretén belül megvalósult előadás kapcsán emlékek visszaköszönéséről, szabadságról, a kapcsolatok időtlenségéről beszélgettünk Hernádi Judittal, de szóba kerültek társadalmi változások, a járványhelyzet hozadékai és az SZFE-ügy is. – Milyen volt ismét találkozni A. R. Gurney darabjával? – Gálffi Lacinak volt igaza, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy időutazás. Előjönnek a régi mondatok, a régi hangsúlyok, amelyeket persze újra kell értelmezni, újra kell fogalmazni. Számos emlékünk visszaköszön, azt vesszük észre, hogy egyszer csak ugyanúgy kezdünk mozogni, mint egykor. Minden darab felidézésénél, felújításánál…

Tovább

Los Angeles, Bujtor István-díj, FMH, Sándor Pál, szabadúszás, sorozat kontra mozi, idealizmus kontra realizmus. Spiritualitás, misszió, generációs átörökítés, klasszikus magyar irodalom és online világ. Mohai Tamás színművész életszagú gondolatmenete sorsról, szakmáról, színházról és filmről. Púder nélkül. – Az utóbbi időben közvetlenül egymás után két komoly szakmai elismeréssel gazdagodtál. Néhány héttel ezelőtt a Los Angeles-i Love International Film Festival-on a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kaptad a Most van most című filmben nyújtott alakításodért. Milyen érzéssel töltött el ez a nemzetközi elismerés? – Óriási élmény volt megélni, hogy nemzetközi szinten is kiválasztott vagyok és értékelik a munkámat. Elmondhatatlanul jó visszajelzés és…

Tovább

A Ruttkai és kora blog következő három bejegyzésében olyan filmeket és – a forgatáshoz kapcsolódó – érdekességeket mutatunk be, amelyek élesen kapcsolódnak az 1956-os forradalmi eseményekhez. Elsőként lássuk a Bán Frigyes által rendezett A császár parancsára című történelmi filmet, amelynek főhősnője a korának női sztereotípiáit meghaladó Kohlmayer Lotti, Ruttkai Éva alakításában. A teljes film ide kattintva érhető el.  „Kioltott lángok” Az eredetileg 1955-ben forgatott film a francia felvilágosodás és forradalom magyar hatásairól, ezen belül is a Martinovics-féle összeesküvésről szól – egy regényes szerelmi szál kíséretében. Bán Frigyes (Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok) ezúttal is igényes gárdával együttműködve közvetíti…

Tovább

Jegyzetekkel és pezsgővel a kezében érkezik a legvidámabb bús, örök fiatal és vele Az én kis falum, Otík, a Katona József Színház valamint „a hőskor” illegális művészeti atmoszférája. Az utóbbi hónapok során alsóörsi remetévé avanzsált Bán János vall színházművészetről, társadalmi helyzetről, a négyszázadik Kukacmatyiról és Jiří Menzelről. – Ahogy látom, nem csupán születésnap alkalmából folyik a pezsgő nálad! – Ma volt a négyszázadik Kukacmatyi előadás, ezt az üveget erre az ünnepi alkalomra kaptam. – Szívből gratulálok! Milyen érzéssel tölt el, hogy generációk nőnek fel ezen az előadáson? – Ez nem egyszerűen egy gyermekelőadás, sokkal gazdagabb a beltartalma. Másra reflektálnak a…

Tovább