Szerző: Rácz Ráchel

SZFE-ügyek, értékrendek, társadalmi tükrök és covid19. Reisz Gábor filmrendezővel beszélgetünk, aki a Magyar Filmakadémiából való kilépéséről, valamint első színházi rendezéséről is mesél. – Elnézést, de van egy dolog, mielőtt belekezdenénk az interjúba. – Micsoda? – Hosszú idő után úgy döntöttem, hogy veszek egy vajtartót. Nem szoktam ilyet csinálni, de nem akartam azt megvenni, ami szinte mindenkinek van, elvégre a reggel szentségét határozza meg, ezért külön kinéztem egyet a neten. Ma hozzák meg, a futárt majd át kell irányítanom ide. – Persze, csak nyugodtan. – Közben itt vagyok. – Akkor csapjunk is bele! Milyen érzéseket váltott ki belőled a hír, hogy…

Bergendy Péter új filmje minden bizonnyal úttörője lesz a hazai zsánerfilmes életnek. A thrilleri elemeket a horror műfajával spékelő Post Mortem a spanyolnátha idején játszódik, főszereplője egy háborút megjárt fotós, aki nem fél púdert hinteni a megboldogult családtagok kihűlt arcára. Klem Viktorral, a film egyik főszereplőjével beszélgettünk, aki arról is mesélt, hogyan ugrik be a nagybőgő mögé január végén, és mi vár rá még a film premiere előtt. – Milyen volt a régmúlt spanyolnátha frontját megtapasztalva egy valódi világjárványba csöppenni? – Talán abszurdan hangzik, de ha egy művésznek valamilyen drámai esemény zajlik az életében, általában bekapcsol nála az önmegfigyelés. Bizarr…

Néhány héttel ezelőtt megjelent egy Facebook-bejegyzés, amely nagy port kavart. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy általában a kommentelés és az instant véleményformálások kereszttüzében leülünk-e beszélgetni egymással? Adunk-e teret arra, hogy – mielőtt határozottan levoksolunk egy vélemény mellett a közösségi felületeken – betekintsünk egy témába, egy személyiségbe? Engedjük-e átformálni a régi hitrendszereinket?  Egy színésznő, aki a bulvár őrület után jelentős szakmai változáson ment át, most őszintén vall sorsvonalakról, színházról, szerepekről, rendezéseiről, közösségi médiáról, aktualitásokról. Meglepően természetes, közvetlen, visszafogott, kedves. Ideológiáktól független, nyitott és allűrmentes. – Egy próbafolyamat végén vagytok éppen. Milyen szerepre, darabra készülsz? – Zilahy Lajos Fatornyok című…

Call center, Y generáció, Mozsár Műhely. Októbertől ismét megtekinthető Spáh Dávid filmrendező első színházi alkotása, a Call girl. Az előadásról, annak inspirációiról, lehetséges Y generációs útkeresési perspektívákról, alkotói merészségről és szabadságról az előadás főszereplőjével, Mészáros Piroskával beszélgettünk. – Milyen előzmények merülnek fel a Call girl kapcsán? Ha jól tudom, sok mindent kipróbáltál a munka terén a színházi világon kívül is. – Ott kezdődik az egész, hogy mivel szabadúszó lettem, nem volt állandó munkám, pénzre pedig mindig szükség van. Álltam és gondolkoztam, hogy mit lehetne csinálni esetleg valami mást, ha nem színházat. Megpróbáltam több dolgot is, belekóstoltam ebbe-abba. Vezettem budapesti városnéző…

Ruttkai Éva Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész 1927. december 31-én született és 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Blogunkban emblematikus színházi alakításait elevenítjük fel az 1950-es évekből.  A Nemzeti Színház időszaka (1948-1951) Az államosítás körüli időszakban (1948-1949) erősen a Nemzeti Színház táján szerveződik a budapesti színházi keménymag. Ruttkai Éva 1948-1951 között szerepel itt, többek között Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Ferrari Violetta, Bessenyei Ferenc, vagy Ilosvay Katalin partnereként. A Major Tamás által vezetett teátrumban olyan előadások során kap lehetőséget tehetségének kibontakoztatására, mint A fösvény (Marianna), a Vassza Zseleznova (Ludmilla), a Hatszáz új lakás (Nagy…

A Ruttkai és kora blog szeptemberi portrésorozatában – a Fortepan és az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével – olyan emblematikus színészalakításokat elevenítünk fel, amelyek meghatározók, stílusteremtők, mérföldkövek a hazai színházi kultúrában. Várkonyi Zoltán / Hamlet, Madách Színház, 1943. Várkonyi Zoltán felfogásában Hamlet az új, modern időszak hírnöke, amely nagyban meghaladja a háború előtti színházi aspektusokat. (Nem is véletlen, hogy a kritika éppen a hevesség, a korra jellemző túlzó teatralitás hiányát írja a színész számlájára.) Várkonyi, Pünkösti Andor magánszínházában kap lehetőséget a dán királyfi megformálására, miután az egyre élesedő háborús helyzetben származása és demokrata látásmódja miatt elbocsájtják a Nemzeti Színháztól. IV. Henrik…

A klasszikus filmtörténet egyik legnagyobb alakja ma lenne 105 éves. A sors fintora, hogy halálának évfordulója ugyanerre a napra esik, ugyanis pontosan a születése napján, augusztus 29-én hunyt el, 1982-ben. Nem csupán a hollywoodi, hanem az európai film is nagyban jegyzi a nevét. Olyan alkotókkal nyílt lehetősége együttműködni, mint Kertész Mihály, Alfred Hitchock, Roberto Rossellini, Lewis Milestone, Victor Fleming, vagy Ingmar Bergman. Természetessége, művészi, letisztult színészi eszköztára valóságos forradalomnak és megújulásnak számított a filmipar számára. Stílusforradalom – a természetesség jegyében A harmincas évek súlyos smink kreációi után, a negyvenes évek elején valóságos revolúció Ingrid Bergman jelenléte az amerikai filmiparban. Friss,…

Az ötvenes évek közepére nagyjából felnő az a nemzedék, amely már nem kíván többé az elavultnak titulált hagyományok szerint élni. Indul az éles kulturális paradigmaváltás, dübörög a Rock’n’Roll, James Dean és Marlon Brando pedig farmerben és bőrdzsekiben hozza az ívet, az ifjú dühös nemzedéket képviselve. Filmes szempontból a húszas évek óta nem volt olyan jelentős stilisztikai revolúció, amely 1955-1958 táján indul – és tart egészen 1968-ig. A feje tetejére áll a mozi! Négyszáz csapás (1959) https://www.youtube.com/watch?v=i89oN8v7RdY Francia új hullám A francia új hullám két aspektus mentén szerveződik. Az első, az egyfajta esztétikai aspektus, amely a stílus szellemi alapjait körvonalazza. Ehhez…

A 40-es évektől a film megújulásnak indul. A háború hatására az európai filmeseknek egyre kevesebb költségvetésből kell korrekt produkciókat összeállítani. A kiélezett társadalmi feszültségek következtében, egyre élesebben fordulnak az alkotók realista, a valós életre fókuszáló történetekhez. Hollywoodban is egyfajta elfordulás érzékelhető az addigi púderezett, meseszerű forgatókönyvektől, a film noir már egy jóval sötétebb, realisztikusabb talajról inspirálódik, mint a harmincas évek filmjei. Előzmény: neorealizmus a 40-es, 50-es években Az olasz film nem kíván tovább a mozi illúziókat keltő világával operálni, hanem provokatív, szokatlanul nyers témák felé orientálódik. Fontos újdonság, hogy leginkább a társadalom alsó rétegével, kiszolgáltatott, deviáns karakterekkel találkozhatunk. Ez persze…

A Ruttkai és kora blog augusztusban igazi nyári csemegékkel szolgál. A filmművészet aranykorából, a klasszikus modern stílus remekeiből merítünk. Van, aki forrón szereti, Legénylakás, Alkonysugárút, Sabrina és a többi – Billy Wilder neve alatt a filmipari produktumok valódi filmművészeti alkotásokká nemesülnek. A rendező-forgatókönyvíró kerüli az olcsó hatásvadászatokat és mesterien ötvözi a kommerszt, absztrakt elemekkel. A mozi nagypapája, a nagy vagabond kanyargós utat jár be, amíg renoméját kialakítja.  Az Osztrák-Magyar Monarchiától Párizson át Hollywoodig Samuel Wilder (az osztrák-Magyar Monarchia területén elhelyezkedő) Sucha Beskidzka (ma: Lengyelország) területén születik 1906-ban. Jogi tanulmányait Bécsben végzi, de a számára túlságosan száraz szakmától hamar elbúcsúzik, és…