Szerző: Ur Máté

Antal Mátyás több mint negyedszázados karigazgatói munka után köszönt el a Nemzeti Énekkartól. Az azóta eltelt időszakban egymást érik a felkérései, a legbüszkébb azonban a Szlovák Filharmóniával kialakított együttműködésére, amelynek nyitányaként Bartók Cantata Profanáját tanította be a filharmónia énekkarának. A karnaggyal a Kocsis Zoltán által a Nemzeti Filharmonikusokra hagyott szellemi örökségről, a CEU-n mesterdiplomázó fiáról és a Kodály Zoltánhoz főződő személyes kapcsolatáról is beszélgettünk. – Különleges megtiszteltetés érte a Szlovák Filharmónia Énekkarával létrejött együttműködéssel. Mi a jelentősége a felkérésnek? – Tíz évvel ezelőtt dirigáltam a Szlovák Filharmóniát, akkor két koncerten Liszt Esztergomi miséjét adtuk elő. Az együttes idei programjába került…

Némedi Csaba május 18-án először állítja színpadra Bellini utolsó, zenész színpadon csak ritkán látható operáját, A puritánokat. Az Ausztriában élő rendezővel, akinek munkáját másfél évvel ezelőtt Kocsis Zoltán felkérése alapján ismerhette meg a magyar közönség, saját elképzeléséről és a darab körül kialakult előadói mítoszokról beszélgettünk, de kiderült az is, hogy miért tekinthető a mű kórusoperának, illetve a Belcanto csúcsteljesítményének. – Hogyan született meg a felkérés? – Meglepetésként ért, amikor tavaly nyáron megkaptam a Müpa megtisztelő felkérését, hiszen eredetileg Káel Csaba elképzelései szerint került volna színre az opera. Azonnal igent mondtam, mert kivételes kihívásnak és elismerésnek érzem a lehetőséget, az pedig…

Koncert Budapestért címmel rendez hangversenyt a Fesztiválzenekar a Kongresszusi Központban május 8-án. Fischer Iván, az együttes zeneigazgatója rövid interjút adott lapunknak a hangverseny céljáról és BFZ társadalmi szerepvállalásának korábbi tapasztalatairól. – Miért döntött úgy, hogy megrendezik a Koncert Budapestért hangversenyt? Mi a cél, és a korábbi tapasztalatok alapján mennyire lehet sikere egy ilyen kezdeményezésnek? – Eddig is, ezután is felelősséget érzünk Budapest zenei ellátásáért. Ehhez hozzátartozik, hogy azokhoz is elvigyük a muzsikát, akik nem jutnak el koncerttermekbe, eljárunk például iskolákba, idősotthonokba. Az utóbbi két évben a főváros sajnos radikálisan csökkentette ennek a tevékenységnek a finanszírozását, ezért a budapesti polgárokhoz fordulunk:…

Kállai Ernő szeptembertől tölti be az Operaház zenekarának koncertmesteri posztját, saját vonósnégyesét a New York-i Juilliardon szerzett tapasztalatok alapján fejleszti, mindemellett pedig a szólókarrierről sem szeretne lemondani. A fiatal hegedűművészt a szakmai kihívások mellett mesteréről, Itzhak Perlmanról is kérdeztük. – Diplomádat a New York-i Juilliardon szerezted, méghozzá Itzhak Perlman ösztönzésére. Hogyan kerültél az Egyesült Államokba? – 17 éves voltam, amikor jelentkeztem egy nyári kurzusra New Yorkba, amit későbbi mesterem, Itzhak Perlman vezetett. Ez egy különleges program, amit a Perlman házaspár hozott létre fiatal, tehetséges zenészeknek. Elküldtem egy próbavideót, és pozitív visszajelzést kaptam, ami azért volt nagyon fontos, mert a régi…

A Nánási Henrik vezette Komische Oper Berlin Zenekarával áll a Zeneakadémia színpadára Michael Barenboim hegedűművész, aki a választott Korngold-darab mellett arról is beszélt, hogy miért az anyanyelvén tud a legkevésbé, és milyen érzés, amikor a szüleivel, Jelena Baskirovával és Daniel Barenboimmal együtt ad koncertet. – A soknyelvűség szinte adottság volt a számodra. Hány nyelven beszélsz? – Ez tényleg egy szerencsés helyzet, ahogy egyébként a zenei közeg is meghatározó volt egészen gyermekkoromtól. Párizsban születtem, de Berlinben nőttem fel, később pedig ismét Párizsban végeztem a filozófia szakot az egyetemen. Azt mondhatom, hogy franciául tudományos munkát tudok végezni, de nem biztos, hogy a…

A horvát édesapától és szerb édesanyától született Ivo Pogorelić Moszkvában végezte zenei tanulmányait. Az évek során a világ egyik jelentős zongoraművészévé nőtte ki magát, grúz származású mestere, később felsége halála után azonban sokáig visszavonultan élt svájci otthonában. A művész tegnap (április 13.) adott koncertet először Magyarországon. A hangverseny előtt, próba közben beszélgettünk a Zeneakadémia nagyszínpadán és bár kikötötte, hogy múltjáról, valamint a délszláv konfliktusról nem szívesen beszél, kapcsolatáról Liszt Ferenc örökségével annál többet mesélt. Ivo Pogorelić koncertjének műsorán Mozart, Schumann, Liszt és Rachmaninov művei szerepelnek, persze nem ebben a sorrendben, a művész ugyanis egészen más szempontokat vesz figyelembe egy koncertműsor…

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében először hangzott el Magyarországon a francia zeneszerző, Edith Canat de Chizy vonóskarra és cimbalomra komponált alkotása április 12-én. A zeneszerzővel, aki eddig a Lands away című kompozíciójának minden előadásán jelen volt, a mű keletkezéséről, a cimbalomról és a francia kortárs zenei életről is beszélgettünk. – A Budapesti Tavaszi Fesztiválon elhangzó Lands away című darabját csak ritkán adják elő. Mi ennek az oka? – Közel húsz éve alkottam a művet, de valóban csak néhányszor hangzott fel, hiszen otthon, Franciaországban alig találok megfelelő együttest, aki elő tudná adni. Egy abszolút kortárs darabról van szó, ami vonósokat, szám…

Gyenyisz Macujev április 5-én adott szólókoncertet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A művészt közvetlenül a koncert előtt kérdeztük sportról és művészetről, a zongorajáték orosz hagyományairól, Prokofjevről, kislányáról és a szibériai jéghideg fürdők és forró szaunák világáról. – Igaz, hogy a futball épp olyan nagy szerepet játszott gyermekkorában, mint a zongorajáték, és ha úgy alakul, most akár egy mérkőzés előtt is beszélgethetnénk? – Nem volt kérdés, hogy zongorázom, hiszen már hatévesen koncerteket adtam szülővárosomban, az Irkutszki Filharmóniában. Ez meglehetősen természetes volt számomra, hiszen a szüleim zenészek, zenetanárok, és már egészen fiatalon is otthonosan éreztem magam a színpadon. Más kérdés, hogy akkoriban Irkutszkban,…

A dél-afrikai Pumeza Matshikiza a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 1-jén, holnap ad áriaestet a Zeneakadémián Mozart, Dvořák és Puccini műveiből. Az énekesnő négy éve az egyik legjobb német társulat, a Stuttgarti Opera tagja, de élő és szoros kapcsolatot tart fenn hazája klasszikus zenei életével is. A koncert műsoráról, Dél-Afrikáról és az idegen nyelvek szeretetéről is kérdeztük őt. – Először jár Budapesten, milyenek a benyomásai? – Sajnos még nem volt időm körbenézni, éjszaka érkeztem, ma este pedig már próbálunk a zenekarral a holnapi koncertre. Bevallom, nem sokat tudok az országról, csak néhány dolgot a történelemkönyvekből, még az Osztrák-Magyar Monarchia időszakáról.…

A régi billentyűshangszer-specialista és karmester Tóth-Vajna Zsombor a fiatal magyar zenész generáció kiemelkedő alakja. Hollandiai tanulmányai alatt lehetősége nyílt megismerkedni a korabeli hangszerek játékstílusával, egyik legmeghatározóbb élménye a haarlem-i St. Bavo templom Christian Müller orgonája volt, ahol annak idején Händel, Mozart és Mendelssohn is játszott. A fiatal művész emellett általános orvosi diplomát is szerzett a budapesti Semmelweis Egyetemen. Tóth-Vajna Zsombor 2013-ban megkapta a Semmelweis Egyetem egyik legnagyobb elismerését, a Kerpel-díjat, 2015-ben a La Femme Magazin Magyarország 50 legtehetségesebb fiatalja közé választotta és a Nemzeti Erőforrások Minisztériumában a „Nemzet Tehetségeiért Ösztöndíjat” vehette át. Az első Magyar Templeton Program tagjaként a régi…