Szerző: Rácz Ráchel

Fáklyás felvonulás, avagy mi volt a hazai arisztokrácia kedvelt nyári krikett helyszíne? Hol forgatták a Kozák András és Tordai Teri főszereplésével készült Jókai-adaptációt? Hogyan kapcsolódik Sopronhoz egy színes werkfotó-gyűjtemény 1955-ből? „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” és mi leginkább egy tikkadt szöcskenyájra hasonlítunk a kánikulában. Csüggedésre azonban semmi ok! Összegyűjtöttünk néhány hűsítő kirándulóhelyet, egy-egy filmhez, színházi történethez kapcsolódva. Andrássy-kastély, Tiszadob A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Andrássy-rezidencia kedvelt nyári üdülőhelye volt a hazai arisztokráciának. A Meining Artúr által tervezett, középkori francia kastélyok mintájára kialakított kastélyt Andrássy Gyula gróf építtette 1880-1885 között. A nemesi osztály tagjai mellett a kastélyban hazai…

1944. június 25-én született Budapesten és 1989. november 2-án hunyt el Ronyecz Mária. A színésznő emblematikus alakításait idézzük, Gertrudistól Árva Bethlen Katáig. Tehetsége, mélyről építkező színészi gesztusai, kitűnő stílusérzéke természetességében, eszköztelen, szinte puritán művészi erejében rejlik. Drámai jelenléte olyan kontúros művészek nagy alakításaihoz kapcsolódik, mint például Tőkés Anna, Gobbi Hilda, Jászai Mari, Latinovits Zoltán, Bihari József vagy Rajz János. Ronyecz Mária Kunágotán született, ahonnan családjával még gyermekként Budapestre költözött, mivel édesapja itt kapott állást. Tanulmányait a fővárosban kezdte. Vonzalma és érzékenysége a művészetek iránt már korán megmutatkozott, s noha a zongora érdekelte leginkább, ennek finanszírozását a család nem tudta megengedni.…

Fodor Orsolya, az Akademia Teatralna im. Aleksandra Zelwerowicza Filia w Białymstoku negyedéves bábrendező szak hallgatója, vizsgaelőadásával nem kis feladatot vállalt, ugyanis Virginia Woolf művének adaptációját egy hagyományos színpadi kereteken kívüli térben, a Kincsem Palota romos terében valósította meg. A nagy sikernek örvendő Orlando-projektről, SZFE-ről, a lengyel egyetemről és tervekről beszélgettünk a rendkívül ígéretes fiatal színházi alkotóval. – Bábrendezőként végzel most az egyetemen, ugyanakkor azt látom, hogy jóval erősebb benned a színházi koncepció. A vizsgaelőadásod sem báb, hanem színházi előadás, prózai színészekkel. Hogyan képzeled el a jövőt, bábrendezőként, vagy színházi rendezőként? – Nem szeretném magam határozottan definiálni, mert ezt a két…

Amikor a pályakezdő Darvas Iván 1946-ban feltűnik a Művész Színház színpadán, azontúl, hogy feltűnően tehetséges, mint jelenség is meghatározó, hiszen az újfajta színészprofil talán legfeltűnőbb „hírnöke”. Annak a régi hagyományokkal szakító generációnak érzékeny, „laza értelmiségi” színészideálja (többek között Gábor Miklóssal, Várkonyi Zoltánnal), amely ösztönösen és merőben más aspektusú szerepformálási gesztusokkal rendelkezik, mint „jávoros” elődeik. Nyári sorozatunkban generációkon átívelő színházi áramlatokról és alkotókról írunk. Az intellektuális színészideál megjelenése A nyugati filmes és színházi kultúrában a ’30-as–’40-es évek fordulóján már egyre többször feltűnnek a friss, sztereotipikus maszkulin férfiideáltól különböző, modern, afféle „intellektuális” reprezentánsok (Laurence Olivier, Leslie Howard, Gérarde Philipe, Humphrey Bogart). Erre…

A pandémia mindannyiunk számára fontos felismeréseket hozott. Gothár Péter legújabb filmje, a Hét kis véletlen rendkívül aktuális témákat ábrázol, amelyeket a jelenlegi kiélezett helyzetben talán mindenki érzékenyebben és hatásosabban tud adaptálni. Fontos üzenete a filmnek, hogy kik vesznek körül és hogy mit viszünk magunkkal – a főszerepet alakító Rezes Judit színművésznővel beszélgettünk. – Milyen élmény volt számodra a Hét kis véletlen forgatása? – Furcsasága és egyben csodája volt mindennek, hogy a forgatás alatt állapotos voltam. Úgy éreztem, hogy sokkal jobban össze tudtam magam szedni, hiszen duplán, magamra is és a kisbabára is figyelnem kellett. Hálás vagyok, mert a rendező megértette…

Hegedűs D. Géza főszereplésével május 29-én mutatja be a Katona József Színház Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt. Ennek kapcsán járványról, alakváltásokról, hatalomról és szembesülésről kérdeztük Zsámbéki Gábor rendezőt.  – Mi indította arra, hogy megrendezze a Lear királyt? Milyen aktualitással bír ma a darab? – A Lear világszerte a legjátszottabb Shakespeare-darabok közé tartozik, Magyarországon is gyakran színre kerül jelentős rendezők munkájaként, kiváló színészek főszereplésével. Ennek oka nemcsak az izgalmas karakterekben, a váratlan fordulatokban gazdag cselekményben keresendő, hanem abban, hogy a mű feszült, baljós, váratlan politikai fordulatokat ígérő, állandó fenyegetettséget és kiszámíthatatlanságot sugárzó légköre könnyen azonosítható a mi világunkéval. Még a járvány emlegetése…

Bárdy György Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész 1921. május 26-án született Kispesten és 2013. május 27-én hunyt el Budapesten. Cikkünkben legendás színházi alakításait elevenítjük fel – a teljesség igénye nélkül. Bárdy György egészen korán, már a háború előtti színházi életben feltűnt, gyermek- és ifjúsági szerepei mérvadóak későbbi pályáját illetően. A ’30-as évek elején a Kispesti Református Ifjúsági Egyesületben lépett először színpadra, ahol maga Várkonyi Zoltán már „kinézte” őt, egy előadás után odament hozzá, hogy ha lesz színháza, le fogja szerződtetni. 1939-ben, mindössze tizennyolc évesen már a Vígszínházban játszott W.S. Maugham Az asszony és az ördög című előadásban,…

A májusi szezonnyitás egyik nagy dobása Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, amely már megtekinthető a hazai mozikban. A Spirál rendkívül szuggesztív hangulatú és különleges látványvilágú lélektani krimi. A sztori három szereplő – Bence (Bogdan Dumitrache), Nóra (Borbély Alexandra) és Janka (Kiss Diána Magdolna) – sorsának szövevényes kapcsolata mentén szerveződik. Generációs ismétlődések, spirálszerű lelki örvények – Borbély Alexandrával beszélgettünk. – Hogyan csöppentél a produkcióba? – Egy több körös castingon vettem részt, ami után felhívott a rendező, hogy én kaptam Nóra szerepét. Megörültem, mert nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtam ezt a történetet.  – Felméri Ceciliának ez az első játékfilmje. Milyen volt a közös…

1893. május 19-én született a színházművészet kortalan és királynői kisugárzással rendelkező művésze, akinek fordulatokban, színekben és ízekben gazdag pályája páratlan a magyar színház történetében. Portrénkban – a teljesség igénye nélkül – szerepek és megnyilvánulások töredékeiben megpróbáljuk kicsit közelebb hozni játékos, rafinált, titokzatos, elegáns és rendkívül stílusos egyéniségét. Bajor Gizi nagy kópé – a szó legnemesebb értelmében. Olyan színjátékos, aki tréfát csempész a szomorúságba, nyelvet ölt az elmúlásnak, el nem múló szenvedéllyel és izzással tölti meg minden egyes gesztusát. Halvány bút skiccel az elsőre felhőtlennek ható mosolyra, a tapasztalat érettségét és fájdalmát ötvözi a világra még naivan nyitott és rácsodálkozó figuráiban.…

A 20. századi kultúrtörténet egyik legmeghatározóbb alakjának értékét és fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Várkonyi Zoltán munkásságából hiányzott a stílusában low-budget slágergyártás és a művészi sznobéria is. Élet és tiszta művészet volt körülötte. Kifinomult ízléssel tudott magas kultúrához tartalmakat közérthetően, igényesen közvetíteni. Az idei 125. vígszínházi évforduló alkalmából sorozatunk ezen epizódjában rendezői életművéből merítünk. „Ha bárhol a világon megjelenik, egy perc alatt színház nő körülötte.” Gábor Miklós Varázslónak születni kell. Várkonyi pedig az volt – a javából. Nemzedékeknek fontos egyéniségeinek adta meg a kibontakozás lehetőségét Sennyei Verától Halász Juditig, Kern Andrástól Hegedűs D. Gézáig. Hogy nagyjából milyen is lehetett a…