Szerző: Varga Veronika

Luca napja nagyon jelentős volt a magyar néphitben, így sok babona kapcsolódott ehhez a naphoz. A hagyomány szerint december 13. dologtiltó és különféle jóslásokra alkalmas nap volt. A néphit kétféle Lucát ismert: a jóságost és a boszorkányost. Ezen a napon az idén a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima Primissima díjjal kitüntett alapítvány névadójának, Kallós Zoltánnak egyik legkedvesebb moldvai adatközlőjére, Lőrincz Györgyné Hodorog Lucára emlékezünk. A Luca napi népszokások eredete valószínűleg a Gergely-naptár bevezetése előttről származik, amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik. A klézsei asszony a moldvai csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony,…

A Zeneakadémia Népzene Tanszékének legelső diákgenerációjának több tagja ma már oktatóként tevékenykedik az intézményben, akik közül a kreativitásáról és sokoldalúságáról ismert Berta Alexandra kiemelkedő munkát végez éppúgy az előadóművészet, mint az oktatás területén. Az autentikus népzene műfajában hoz létre különböző produkciókat és egyben különleges zenei kompozíciókat, miközben igyekszik megtartani a hagyományos népi éneklés és citerajáték eredendő, természetes szépségét, amely sokkal nehezebb feladat ma, mint gondolnánk. – Hogyan váltál zenésszé? Milyen tervek és célok fogalmazódtak meg benned és hol tartasz most mindennek a megvalósításával? – A zenei pályám igazán „klasszikusan” indult: kisváros, zeneiskola, népzenei versenyek, népzenei táborok. 12 éves koromban ért…

A Buda építészete a két világháború között című könyvet 1995-ben jelentette meg az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, szerzője a huszadik századi magyar építészet és várostervezés egyik legnagyobb ismerője, Ferkai András. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján a teljes könyvet letölthetővé tették. A két világháború között elkészült épületeket már nem meghaladandó előzményként, hanem egy korszak tükreként szemléljük. Buda jelentős része ebben az időben épült. Vidékies utcák váltak forgalmas közlekedésűvé, alig lakott völgyekben emeletes házak sora készült, kopasz dombokon alakult villanegyed. „A múlt század végéig a budai oldal fejlődése meglehetősen kis területre összpontosult. A Vár és a Várlejtők, a Viziváros, a Krisztinaváros beépítése kisvárosias, a Tabáné, Óbudáé…

Dobri Dánielt főképp színházi zeneszerzőként ismerhetjük, azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy már tizenévesként nem mindennapi érettséggel és elhivatottsággal kezdte meg jazzzenészként pályáját, mellyel az első pillanatoktól fogva példaképként állt kortársai előtt. Azóta a színházi világ minden törvényét és részletét kiismerte, szerzeményeit Európa-szerte sorra mutatják be, ő pedig továbbra is ugyanúgy figyel környezete rezdüléseire és üzeneteire, mint mindennek a kezdetén. Pályája legfontosabb állomásairól beszélgettünk a fiatal zeneszerzővel. – Hogy indult a zenei pályád? Milyen hatások értek, amik meghatározták a jelenlegi tevékenységeidet és kialakították nyitott személyiségedet? – Minden a zalaegerszegi zeneiskolában kezdődött, ahol hegedülni tanultam, de a kötöttségek miatt hamar…

Az észt zenei élet kiválósága négy évvel ezelőtt Runorun nevű nemzetközi formációjával aratott nagy sikert Magyarországon. A művész most az Észt Zenei Hét keretében lép fel november 28-án, a Müpa Üvegtermében. Mari Kalkunnal legfőbb múzsájáról és az alkotás folyamatairól beszélgethettünk a nagyszabású zenei program kapcsán. „Felléphet szólóban vagy zenekari kísérettel, egy apró színházban vagy fesztiválokra szabott hatalmas színpadon, az észt Mari Kalkun leveszi lábáról közönségét. Átszellemült éneke és varázslatos hangulatú kompozíciói egyaránt kötődnek az archaikus észt népzenéhez és a kortárs költészethez, a feledésbe merülő nyelvekhez és a távoli kultúrákhoz, a folkos és az atmoszferikus hangvételhez, a természethez és személyes élményeihez, de bármerre…

A Hagyományok Háza a tárgyalkotó művészet és a közösségek különböző eszközökkel történő fenntartása és segítése mellett a népzene feldolgozásának és színpadra állításának minden szegmensét is átfogóan támogatja. Ennek központjában a tudományos és a művészi munka is helyet kap. A Kárpát-medencei folklór iránti társadalmi érdeklődés nemcsak Magyarországon, hanem világszerte fokozódott, miután 1896-ban egy magyar etnográfus, Vikár Béla Európában elsőként rögzített népdalokat fonográffal. Nézzük, hogy is volt ez pontosan: https://papageno.hu/featured/2017/12/a-magyarorszagi-nepzenegyujtes-kezdetei-es-jelene/ Ennek a megnövekedett igénynek kíván új intézményes keretet adni a 21. században a Hagyományok Házában működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, amely a Néptáncosok Szakmai Háza dokumentációs anyagainak örököseként, a tudományos intézetekkel együttműködve,…

A népművészeti tevékenységek megerősítésének, valamint a néphagyománnyal foglalkozó közösségek segítésének nemzeti szinten leghatékonyabb eszköze a Hagyományok Háza, melynek küldetése többek között a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a jelenkor kulturális közéletébe. „Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. A globalizációs folyamatok egyes jelenségei nemcsak háttérbe szorítják, de létében is veszélyeztetik nemzeti kultúránk és identitásunk egyik meghatározó elemét, a néphagyományt, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A falvakban éppen kivesző népi kultúra nyelvünk mellett a…

Bárcsak ilyen egyszerű lenne az élet… Kritikát megfogalmazni sehogy sem könnyű, még szakavatottként sem, azonban vannak olyan esetek, amelyek szinte maguk kiáltanak a könyörtelenül őszinte bírálatért. Így nem kerülhette el a BBC egyik műsorában magát a világ legfürgébb hegedűsének tituláló Ben Lee sem két fiatal klasszikus zenész leplezetlen negatív kritikáját, melynek alapjait részletesen is kifejti az ausztrál Twoset violin csapata. A Twoset violin két játékosa, Brett Yang és Eddy Chen nem csak hangszertudásukkal hívták fel magukra a figyelmet: ők azok a zenészek, akik –  kollegialitás ide vagy oda – nem félnek megfogalmazni éles kritikát kortársaikról sem, ha az jogos. Észrevételeiket azért igyekeznek elegáns humorba…

Ami az Y generáció számára természetes, az az idősebbeknek sokszor zavaró és érthetetlen. Így van ez a fiatalok nyilvános zenehallgatási kultúrájával is, ami leginkább úgy tűnhet, mintha csupán a külvilág és a benne mozgó élőlények teljes kizárására irányulna. A munkahelyen, egy zsúfolt irodában esetenként tényleg erre van szükségünk ahhoz, hogy csak a saját dolgunkra tudjunk koncentrálni, a 2000-es évek előtt azonban ez a megoldás még ebben a szituációban sem volt túlságosan jellemző. De mielőtt azt gondolnánk fiatalabbb kollégiáinkról, hogy antiszociálisak és tiszteletlenek, ismerjük meg a zenehallgatás munkára gyakorolt pozitív hatásait. Több tanulmány bizonyította már, hogy ha valamilyen ismétlődő, monoton feladatot végzünk,…

Gilbert Varga az a magyar származású maestro, akinek hazahívására már számos alkalommal tettek – mindeddig sikertelen – kísérletet az ország zenekarai. A világszerte elismert karmester több éves előkészítő munka után a pécsi Pannon Filharmonikusokat azonban érdemesnek tartja arra, hogy Bogányi Tiborral közösen vállalja a vezető karmesteri szerepet. Magyarországon egyedülálló módon a két dirigens egymást és az együttest inspiráló munkája a kontinuitás, a nyitottság, a bizalom és az együttműködés jegyében emeli magasabb, stabilabb szintre a PFZ nívóját. A londonban született rendkívüli karmester, Gilbert Varga a legendás magyar hegedűs, Varga Tibor fiaként maga is hegedűművésznek készült, majd a karmesteri pulpituson találta meg…