2019 bővelkedett a képzőművészeti évfordulókban, a jobbnál jobb kiállításokban és a műtárgypiacon elért sikerekben. 500 éve hunyt el Leonardo, először láthattuk itthon Michelangelo munkáit és rekordok születtek a Virág Judit Galéria idei aukcióin – hogy csak néhány példát említsünk a sok közül.
350 éve hunyt el Rembrandt van Rijn, a holland aranykor festőóriása. Az évforduló alkalmából az amszterdami Rijksmuseum teljes Rembrandt-gyűjteményét – 400 alkotás – a közönség elé tárta, a Rembrandt Múzeum pedig három tárlatot szentelt a jubileumnak.
Itthon a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és tanítványai című kamarakiállításán csodálhatjuk meg a holland festő munkáit 2020. január 5-ig.
Két értékes Rembrandt-képet próbáltak meg ellopni egy Londonhoz közeli galériából, de menekülés közben elfogták a betörőt.
Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulóját is szerte a világon megünnepelték. A párizsi Louvre nagyszabású életmű-kiállítást rendezett, melynek keretén belül egy VR-technológiát használó, különleges tárlatvezetést is bemutattak. A Szépművészeti Múzeumban a reneszánsz mester rajzaiból nyílt kamarakiállítás.
Egy angol zeneszerző operát írt Leonardo magánéletéről, Az utolsó vacsora című festményből pedig egy magyar rendező készített rövidfilmet.
100 éve alapították a Bauhaus irányzatot, melynek alkalmából új múzeumot nyitottak Weimarban, és egy, Bauhaus alapján berendezett buszt is útjára indítottak. Berlinben az irányzat magyar alkotóinak munkáiból nyílt tárlat, itthon pedig a Ludwig Múzeum Bauhaus100 című kiállításán kerülhettünk közelebb az irányzathoz, sőt a saját Bauhaus-kiállításunkat is megrendezhettük a záróeseményen. A pécsi Janus Pannonius Múzeum tárlata Weininger Andor magyar képzőművész életművét helyezte középpontba.
Id. Pieter Bruegel 450 hunyt el, akire tematikus sétával emlékeztek szülővárosában, Brüsszelben.
Képzőművészeti Aktuál, art quarter budapest, Várfok30 és Giargiana című tematikus blogjainkban további bejegyzések találhatók a kortárs képzőművészetről.
A hazai nagy alkotók közül Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóját emelhetjük ki. Szolnokon és Békéscsabán nyílt kiállítás a munkáiból, a Magyar Nemzeti Galéria pedig újrarendezte állandó Munkácsy-tárlatát.
A Szépművészeti Múzeumban nyílt tavasszal az első hazai Michelangelo-kiállítás, ősztől pedig egy másik világhírű alkotó, Rubens művészetét mutatja be a múzeum nagyszabású tárlata.
A Magyar Nemzeti Galéria legnépszerűbb időszaki kiállítása idén A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben volt, amit több mint százezren néztek meg. Szintén fontos eseménynek számított az intézmény életében, hogy a birtokába került a Fekvő női akt című Renoir-festmény.
Átlépve az országhatárt, rangos kiállítóhelyek mutatták be hazai képzőművészeink munkáit. Pozsonyban Mednyánszky László, Párizsban pedig a magyar származású Victor Vasarely képeiből nyílt életmű-kiállítás.
Az idei év egyik legnagyobb sikerének egy kortárs művész, Maurer Dóra pályáját bemutató önálló kiállítás számít, ami a neves londoni Tate Modernben látható. A Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus és filmkészítő azonban nemcsak a brit fővárosban aratott sikert: három munkája a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) újranyíló tárlatába is bekerült.
Maurer Dóra művészetéről és a kortárs képzőművészet más eseményeiről bővebben a Senki többet? tematikus blogban olvashat.
A hazai és külföldi műtárgypiac területén is számos szép eredmény született. A Dobossy Aukciósház megrendezte az első londoni, kizárólag kortárs magyar képzőművészeti anyagot felvonultató árverést.
Rekordok dőltek meg a Virág Judit Galéria és Aukciósház idei aukcióin. A tavaszi árverésen először kelt el 100 millió forint felett magyar festőnő képe (Dénes Valéria Bruges-t ábrázoló munkája), az őszi és téli aukciókon pedig Kádár Béla, Lakner László, Nádler István, Keserü Ilona és Rippl-Rónai József festményeit ütötték le rekordáron.
Eredetiként azonosítottak két, rendkívül értékes festményt. Egy korábban másolatnak vélt négyszáz éves festményről derült ki, hogy valójában eredeti Botticelli. Egy 17. században készített, női alakot ábrázoló képen I. Erzsébet angol királynő személyét azonosították. Előkerült egy 1997-ben ellopott Gustav Klimt-portré Olaszországban.
